rubicon
back-button Vissza
1945. november 20.

Megkezdődik a nürnbergi per

Szerző: Tarján M. Tamás

„…azok a németek, akik részt vesznek olasz tisztek tömeges agyonlövetésében vagy francia, holland, belga vagy norvég túszok, vagy krétai parasztok kivégzésében, vagy akik részt vettek a lengyel nép soraiban vagy a Szovjetunió azon területein elkövetett öldöklésekben, amelyekről most söprik ki az ellenséget, tudni fogják, hogy visszaviszik majd őket bűncselekményeik színhelyére, és az általuk gyalázatosan bántalmazott népek fognak ítélkezni felettük. […] Fenti nyilatkozat semmiképpen sem érinti azoknak a főbűnösöknek az esetét, akiknek bűncselekményei nincsenek földrajzilag helyhez kötve és akiket a szövetséges országok kormányainak együttes döntése szerint fognak megbüntetni.”

(Részlet az 1943. október 30-án kiadott, kegyetlenkedésekről szóló moszkvai nyilatkozatból)

1945. november 20-án vette kezdetét a nürnbergi per, mely során a – Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott – Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött náci Németország 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének felelősségét vizsgálta a második világháború rémtetteiben. A tíz hónapig húzódó eljárás precedensértékűnek bizonyult a nemzetközi büntetőbíráskodás terén, és a Tokióban, illetve Németországban tartott későbbi perek során is a szövetségesek által előzetesen megfogalmazott normák szolgáltak alapul. Ezenfelül a – Londoni Chartába foglalt – „nürnbergi elvek” definiálták az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát, és az 1940-es évek végétől arra ösztönözték az államokat, hogy egyezményeket, intézményeket alkossanak azok szankcionálására.

A felelősségre vonás ígérete

A Harmadik Birodalom ellen küzdő koalíció a világháború kitörése után viszonylag korán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hitleri agressziót és a megszállt területek civil lakosságával szemben alkalmazott terrort a győzelem kivívását követően – diplomáciai szankciók mellett – büntetőjogi eszközökkel is meg kell torolni. A számonkérés gondolata már Nagy-Britannia és Franciaország 1940 áprilisában közzétett – Lengyelország lerohanását elítélő – deklarációjában megjelent, két évvel később, Londonban pedig kilenc leigázott állam emigráns vezetői írtak alá egy hasonló tartalmú határozatot.

1943 októberében a szövetséges nagyhatalmak Moszkvában kiadott nyilatkozatukban megfenyegették a népirtásokban és más,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.