rubicon
back-button Vissza
1943. július 25.

III. Viktor Emánuel leváltja Mussolinit

Szerző: Tarján M. Tamás

1943. július 25-én váltotta le III. Viktor Emánuel olasz király (ur. 1900-1946) Benito Mussolini fasiszta diktátort, aki 1922 – diktátorként 1924 – óta irányította a mediterrán országot. A háborús vereségek miatt megbukott Duce helyét a hatalomban Pietro Badoglio marsall vette át, aki hamarosan megkezdte a tárgyalásokat a háborúból való kiugrásról.

Olaszország 1940. június 10-én, a Franciaország elleni német támadás utolsó felvonásakor lépett be a második világháborúba, és azonnal visszacsatolta a III. Napóleonnak korábban eladományozott Nizza és Savoya tartományokat. Mussolini úgy érezte, Hitler oldalán lehetőséget szerzett birodalmi álmai megvalósítására, ezért nemsokára támadó háborúba kezdett az afrikai kontinensen és a Balkán-félszigeten. Míg azonban az olasz hadsereg 1940-ben sikerrel hódította meg Kenyát, Szomáliát és Szudán egy részét, a következő esztendőben már kudarcot kudarcra halmozott: a görögök elleni, 1941-es tavaszi hadjárat vereségeit követően Hitlernek az egész Balkán-félszigetet meg kellett szállnia, hogy megvédje meggondolatlan szövetségesét, és stabilizálja hátországát a Szovjetunió megtámadása előtt.

Mussolini számára a nagy keleti afrikai gyarmatbirodalomért folytatott küzdelem során sem termett több babér: a Rodolfo Graziani vezette olasz hadsereg még 1940 júniusában benyomult Egyiptomba, a következő év során azonban visszaszorult líbiai gyarmatára, és már a britek ellentámadásával szemben kellett helytállnia. Mivel komoly esély volt arra, hogy a szövetségesek megszerzik Mussolini afrikai birtokait, Hitler Erwin Rommelt és az Afrika Korps hadtestet küldte a Duce megsegítésére. Az egyesült német–olasz erők azonban 1942 végén, El-Alamein mellett döntő vereséget szenvedtek, a Fáklya-hadművelet és a Montgomery-féle brit offenzíva után pedig a szövetségesek kiszorították a tengelyhatalmakat Észak-Afrikából.

Mussolini joggal tartott attól, hogy a brit–amerikai erők következő célpontja az Itáliai-félsziget lesz, ezért 1943 áprilisában arra kérte Hitlert, hogy kössön békét Sztálinnal, és inkább Olaszországnak segítsen. Németország – bár keleten nem szakította félbe a háborút – még az év első felében csapatokat küldött a Duce támogatására, ám ezzel csak a vezető tekintélyvesztését gyorsította meg; amikor Szicília 1943 júliusában a szövetségesek kezére jutott, az ottani lakosság szinte felszabadítóként

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.