Ismeretlen repülőgépek bombázzák Kassát

Szerző: Tarján M. Tamás

1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát, mely támadás során 29 ledobott bomba összesen 32 ember életét oltotta ki, és további 80 főt sebesített meg. A pusztító akciót a Bárdossy-kormány a Szovjetunió agressziójának minősítette, és válaszul ellencsapást indított, a kassai bombázás ezáltal döntő módon járult hozzá Magyarország világháborús hadba lépéséhez.

Június 26-a reggelén egy másik incidens is történt, ugyanis Rahónál – vélhetően ugyanazon gépekről – géppuskatámadás érte a Budapest és Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot, ami 3 halálos áldozatot és 6 sérültet követelt. Ezt követően 13 óra után bukkant fel a három, felségjelzés nélküli bombázó Kassa városa felett, és két perc alatt 29 bombát dobott le, melyek – a Postapalotába és számos lakóépületbe csapódva – 32 embert öltek meg, és mintegy 3 millió pengő kárt okoztak. Vélhetően műszaki hiba miatt egy bomba a szomszédos Evicke falut is eltalálta. Mivel Kassán volt a repülőakadémia bázisa és laktanyája is, a magyar légierő vadászgépei hamarosan az ismeretlen bombázók nyomába eredtek, de egy kilométernél jobban nem tudták megközelíteni a támadókat. A szemtanúk szerint sárga alakzatot vagy csíkot viselő három gép jelzéseit senkinek sem sikerült azonosítani, így azok hovatartozása a magyar történelem egyik leghíresebb – és legsúlyosabb következményekkel járó – rejtélye lett.

A bombázás utáni vizsgálat során a katonai szakértők két fel nem robbant szerkezetet találtak az épületek romjai között, melyek felismerhetően a Szovjetunióból származtak: ezeket a hadsereg a továbbiakban perdöntő bizonyítékként kezelte. Krúdy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka ugyanakkor arról írt jelentésében, hogy német bombázókat vélt felismerni a támadás során, ezt azonban Bárdossy Horthy és a kormány számos tagja előtt is titokban tartotta. Feszült politikai légkörben történt mindez, ugyanis négy nappal korábban Hitler támadást indított a Szovjetunió ellen, melyhez csatlakoztak a Magyarországgal érdekellentétben álló Románia és Szlovákia csapatai is.

A magyar politika előtt adva volt a nehéz kérdés, hogy miként viszonyuljon a vele szemlátomást semleges viszonyra törekvő Szovjetunióhoz – miközben Molotov revíziót támogató, és semlegességet kérő állásfoglalását a miniszterelnök szintén eltitkolta. Bárdossyék legnagyobb félelme az volt, hogy a gyors német sikerben részt vállaló románok és szlovákok – Hitler jóindulatából – lehetőséget