rubicon
back-button Vissza
1938. május 14.

Imrédy Béla megalakítja kormányát

Szerző: Tarján M. Tamás

1938. május 14-én alakította meg kormányát Horthy Miklós kormányzó megbízásából Imrédy Béla pénzügyi szakember.

A pénzügyi pályáról érkező Imrédy 1930-től, Gömbös Gyulával kötött barátsága révén vált jelentős szereplővé a politikai életben, akinek hatalomra kerülése után segítséget nyújtott a 95 pontos Nemzeti Munkaterv elkészítésében, 1932-től pénzügyminiszter és felsőházi tag lett. Miután Gömbös 1935 januárjában lecserélte őt Fabinyi Tivadarra, Imrédy a Magyar Nemzeti Bank élére került, majd a Darányi-kormány gazdaságért felelős csúcsminisztere lett. Nagyrészt ő dolgozta ki a Darányi által 1938 márciusában meghirdetett győri program részleteit, mely elsősorban katonai és infrastrukturális fejlesztést kezdeményezett Magyarországon.

Miután a miniszterelnök megbukott, Horthy 1938. május 14-én Imrédyt nevezte ki helyette, a győri program folytatására és a konzervatív irányvonalhoz való visszatérésre utasítva az új kormányfőt. A kormányzó választásában vélhetően szerepet játszott a politikus katolikus vallása, ugyanis 1938-ban, Szent István halálának jubileumán hirdette meg a katolikus egyház az Eucharisztia évét, melynek kongresszusát Budapesten rendezték meg. Mivel Horthy református volt, magyar részről a katolikus Imrédy állt a rendezvények középpontjában. Az új miniszterelnök politikai téren is közel állt a Vatikánhoz, a XI. Pius által 1931-ben kiadott Quadrogesimo anno című enciklikában meghirdetett hivatásrendi eszme egyik támogatója volt.

Imrédy miniszterelnökként kezdetben szigorúan fellépett mindkét szélsőség ellen, amit a köztisztviselőkről szóló törvény is jelzett, szigorúan megtiltva számukra a baloldali és nyilas pártokban való szerepvállalást. A kormány elsősorban a keresztény szellemiségű szervezeteket támogatta (pl. KALOT), a nyilasok elé pedig megpróbált korlátokat állítani, amikor a titkos választás bevezetésével egy időben megemelte a választásra jogosultak vagyoni cenzusát. Imrédy kormányzása alatt ítélték Szálasi Ferencet három év börtönre, pártja népszerűségét pedig azzal is csökkenteni próbálták, hogy az általuk követelt szociális intézkedéseket – nyugdíjemelést, családi pótlék bevezetését – megvalósították, ténylegesen javítva ezzel az általános életszínvonalat.

Ezzel egy időben – meggyőződéses antiszemitaként – ő fogadtatta el a Darányi-kormány idején beterjesztett első zsidótörvényt (1938/XV. tc.). A kormány külpolitikáját kezdetben a Kánya

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.