rubicon
back-button Vissza
1936. november 25.

Japán és Németország megköti az antikomintern paktumot

Szerző: Tarján M. Tamás

„A Német Birodalom Kormánya és a Japán Császári Kormány felismerve, hogy a Kominternnek nevezett Kommunista Internacionálé célja a fennálló államoknak minden rendelkezésre álló eszközzel való szétbomlasztása és erőszakos elnyomása, abban a meggyőződésben, hogy a Kommunista Internacionálé által a nemzetek belügyeibe gyakorolt beavatkozásnak tűrése nemcsak azoknak a belső békéjét és szociális jólétét veszélyezteti, hanem általában a világbékét is fenyegeti, attól az óhajtól indíttatva, hogy a kommunista bomlasztó munka elleni védekezésben együttműködjenek, a következőkben állapodtak meg…” (Részlet az antikomintern paktum szövegéből) 

1936. november 25-én kötötte meg Joachim von Ribbentrop meghatalmazott német nagykövet és Kintomo Musanokódzsi berlini japán nagykövet az antikomintern paktumot, mely szerződés a kommunista ideológia, az Internacionálé térhódítása, burkoltan pedig a Szovjetunió ellen irányult.

A Hitler hatalomra jutásával megszülető nemzetiszocialista Németország legfőbb külpolitikai törekvése a kontinentális hegemónia kiépítése – tehát a franciákkal szembeni reváns – mellett az Egyesült Államok és a Szovjetunió visszaszorítása lett, amit sok szempontból a britekkel való megegyezés révén próbált meg elérni. Az 1935 során tervbe vett antikomintern paktum is ezen célok mentén fogalmazódott meg: von Ribbentrop meghatalmazott nagykövet, aki később oroszlánrészt vállalt a szerződés tető alá hozásában, úgy gondolta, a Komintern – mint közös ellenség – elleni szervezkedés javíthatná a britekkel fennálló kapcsolatokat, de ami még fontosabb, megnyerhetné Berlin számára a Japán Császárságot, méghozzá úgy, hogy annak ősellenségével, a Kuomintang vezette Kínával is fenntartja jó viszonyát.

Ósima Hirosi katonai attasé és von Ribbentrop már 1935 novemberében meg akarták kötni a szóban forgó paktumot, Konstantin von Neurath külügyminiszter azonban nem osztotta a gyakorlatilag „árnyékminisztériumot” működtető német diplomata nézeteit, Japánban pedig – egy februári puccs, majd Inukai Cujosi miniszterelnök meggyilkolása után – politikai válság alakult ki, így a szerződés pontos megfogalmazása végül egy évvel elhúzódott. Ezen időszak történései mindenesetre meggyőzték Hitlert az antikomintern paktum megkötésének ésszerűségéről, 1936 során ugyanis Párizs és Moszkva is ratifikálta a francia-szovjet együttműködési egyezményt, amivel a náci diktátor előtt ismét

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.