rubicon
back-button Vissza
1921. október 20.

IV. Károly második visszatérési kisérlete

Szerző: Tarján M. Tamás

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mély háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja.” (IV. Károly 1918. november 13-án kelt eckertsaui nyilatkozata) 

1921. október 20-án tért vissza második alkalommal IV. Károly király (ur. 1916-1918) Magyarországra, azzal a céllal, hogy – ezúttal akár erővel is – visszaszerezze elveszített trónját. Az esemény a későbbiekben „második királypuccs” néven vonult be a történelembe, ez az elnevezés ugyanakkor – tévesen – arra utal, hogy Károly jogtalanul követelte vissza országát; mint látni fogjuk, a trón betöltésének kérdése ennél sokkal bonyolultabb volt.

1918 novemberére a világháborút elveszítő Osztrák–Magyar Monarchia de facto megszűnt létezni – hiszen tartományaiban szinte már mindenütt a nemzeti tanácsok birtokolták a tényleges hatalmat –, ezért IV. Károly november 11-én császári, november 13-án pedig – az eckertsaui nyilatkozatban – magyar királyi minőségében is visszavonult uralkodói jogainak gyakorlásától. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Károly nem mondott le trónjáról, csupán eleve elfogadta azt az államformát, amit a szuverén utódállamok később kiválasztottak (Ausztria köztársaság lett, és maradt egészen 1938-ig).

Miután november 16-án Magyarországon kikiáltották a Károlyi-féle népköztársaságot, ez egyet jelentett az uralkodói státusz megszűnésével, ám az 1919-es év viharaiban úgy alakult, hogy sem Károlyi Mihályék, sem a Kun Béla vezette kommunisták nem tudták megtartani a hatalmat. 1919 augusztusában már egy ellenforradalmi kurzus vette át az irányítást, mely – miután eltörölte az 1918 novembere óta született forradalmi intézkedéseket – visszaállította a királyságot, 1920 márciusában pedig – Horthy Miklós személyében – kormányzót állított az ország élére. Ebben a szituációban Károly eckertsaui nyilatkozatát már többféle módon lehetett értelmezni, a trón betöltéséről folytatott vitában pedig komoly tábora volt azoknak, akik – például a revíziós remények okán – visszavárták a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.