Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre

Szerző: Tarján M. Tamás

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.” (Horthy Miklós, 1919. november 16.)

1919. november 16-án vonult be Budapestre az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós, a proletárdiktatúrát felváltó ellenforradalmi rendszer „erős embere.” Az admirális érkezése – mely esemény pontosan a Károlyi-féle népköztársaság kikiáltásának évfordulójára esett – egy új, negyedszázados korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma – kormányzói minőségben – éppen maga Horthy lett.

Horthy Miklós, aki politikai pályafutását – és sok szempontból magyarországi közéleti szereplését is – a Szegeden megalakított és többször átszervezett ellenforradalmi kormányban kezdte meg, 1919 augusztusában lépett önálló útra, miután a Fővezérség létrehozásával katonaságát kivonta a minisztériumi befolyás alól. Ezt az önállósodást az jelezte leginkább, hogy a későbbi kormányzó a nyár során Siófokra tette át székhelyét, és felduzzasztotta a Nemzeti Hadsereget, ami 1919 őszére Magyarország legjelentősebb fegyveres alakulata lett.

Horthynak ebből a szempontból sem Szegeden, sem a románok által megszállt Budapesten székelő Friedrich-kormány tekintetében nem akadt párja, hiszen a fővárosban szerveződő polgárőrség nem vehette fel a versenyt a Nemzeti Hadsereg reguláris alakulataival, melyek célja az ország védelme és a rend fenntartása mellett a további forradalmak megelőzése volt. Horthy mindeközben katonatiszt helyett mindinkább politikusként viselkedett, ugyanis szeptember során megpróbált engedélyt szerezni az antanttól serege – 80 000 főre való – további növelésére. Ezzel a próbáélkozásával ugyan nem aratott sikert, azt azonban elérte elérte, hogy a tanácsköztársaságot megbuktató román csapatok befejezzék nyugati irányú előrenyomulásukat.

A kezében összpontosuló haderőn kívül ez a magatartás is hozzájárult ahhoz, hogy Horthy a kormányok fölé emelkedhetett, amit budapesti meghívása mellett – a Friedrich-kabinet októberben két lakosztályt ajánlott fel a fővezérnek a Gellért Szállóban – az antant hatalmak által Magyarországra küldött Clerk-misszió kitüntetett figyelme is jelzett. A