Kitör a februári forradalom Péterváron

Szerző: Tarján M. Tamás

1917. március 7-én Péterváron általános sztrájk tört ki a mezőgazdasági dolgozók körében, majd tüntetések kezdődtek szerte a fővárosban. Megindult a februári forradalomnak nevezett eseménysorozat, mely végül a cári rendszer bukását eredményezte.

Oroszországban ekkor még mindig a régi Julián naptárat használták, (Európa más részén áttértek már a pontosabb Gergely-naptárra), ezért a március 7-i forradalom orosz időszámítás szerint február 23-án kezdődött, ezzel magyarázható elnevezése.

A március 7-től utcára vonuló tömegben szinte minden társadalmi csoport (nem csak munkások, de tisztviselők, értelmiségiek is) képviseltette magát, ráadásul a lázadás leverésére küldött hadsereg is felkelt a cár ellen. A forradalom tanulságait levonva, az utolsó Romanov, II. Miklós (ur. 1894-1917) március 15-én lemondott trónjáról, átadta a hatalmat a Lvov herceg, majd Kerenszkij vezette Ideiglenes Kormánynak, így létrejött egy polgári állam, többpártrendszerrel.

A februári forradalomban már részt vettek a bolsevikok is, de hatalmuk ekkor még csak Péterváron volt jelentős. Az Ideiglenes Kormány nehézségei és ballépései (pl. kísérlet a háború folytatására a nyári Kerenszkij-offenzíva révén), valamint a bolsevikok szervezkedése (térnyerés a munkástanácsokban és a médiában) teremtette meg később a lehetőséget az októberi szocialista forradalomhoz és a hatalomátvételhez.

A polgári Oroszország 1991 előtt a februári forradalomtól a (november 7-én történő) bolsevik hatalomátvételig létezett, 1917. szeptember 14-től köztársaságként.