rubicon
back-button Vissza
1916. december 18.

Véget ér a verduni csata

Szerző: Tarján Tamás

„Bátorság! Megfogjuk őket.”

(Pétain marsall napiparancsa 1916 áprilisából)

1916. december 18-án ért véget Verdunnél az első világháború egyik leghosszabb és legvéresebb csatája, miután a franciák eredeti pozícióikba vetették vissza a februárban offenzívát indító németeket. Az 1916-os összehangolt antant-támadás miatt megfeneklő hadművelet végül egyik fél várakozásait sem váltotta valóra, így aztán a tíz hónapos öldöklés joggal vonult be „verduni vérszivattyúként” a történelemkönyvekbe.

Ismeretes, hogy az 1914-es német offenzíva nem tudta térdre kényszeríteni Franciaországot, a front megszilárdulása után pedig mind a központi hatalmak, mind a nyugati szövetségesek számos tervet kovácsoltak a megmerevedett vonalak áttörésére, és egy fegyverszüneti egyezmény kicsikarására. 1915 során a németek Ypresnél, a britek Neuve Chapelle mellett, a franciák pedig Champagne-ban kísérleteztek a másik oldal megtörésével, ezek a támadások azonban nem jártak sikerrel, így az 1915-16-os tél újabb ötletelést hozott. Az antant szövetségesek azt tervezték, hogy 1916 nyarán – az olaszokkal, a románokkal és az oroszokkal egy időben – offenzívát indítanak a Somme folyónál, a németek azonban megelőzték őket, és február 21-én váratlanul támadásba lendültek. Erich von Falkenhayn tábornok – illetve a konkrét hadműveleteket vezető Vilmos koronaherceg – kiszemelt célpontja Verdun volt, ez a franciák által méltán legendásnak tartott erőd, mely Attila hun király (ur. 434-453) kora óta szolgálta Gallia védelmét. Az 1870-71-es francia-porosz háború után kibővített roppant erődítményrendszer az első világháború harcaiban is kulcsszerepet játszott, hiszen Párizs védelme kivitelezhetetlen volt Verdun nélkül; ezzel Falkenhayn is tisztában volt, aki az offenzívával nem is annyira a város elfoglalására, mint inkább a francia hadsereg kivéreztetésére törekedett. Ahogy arra a II. Vilmos császárnak (ur. 1888-1918) írt levelek is rávilágítanak, a stratéga arra számított, hogy Joffre tábornok, a francia vezérkari főnök taktikai okokból és a nemzeti büszkeség miatt mindent elkövet majd Verdun megtartásáért – ezen elgondolás nyomán kapcsolódott a kelet-franciaországi város nevéhez a „vérszivattyú” jelző.

A verduni csatáról – a szemtanúk visszaemlékezéseiből és a történészek kutatásai nyomán – utóbb könyvtárnyi irodalom látott napvilágot, ám az ottani tíz

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.