rubicon
back-button Vissza
1915. április 22.

Először vetnek be mérges gázt a nyugati fronton

Szerző: Tarján M. Tamás

„Ez [ti. a harci gáz bevetése] a hadviselés egy gyáva formája, ami tőlem és a többi angol katonától egyaránt távol áll […] Ebben a háborúban azonban kizárólag úgy győzhetünk, ha több embert ölünk meg, vagy teszünk harcképtelenné, mint az ellenség, ami csakis úgy lehetséges, ha követjük ellenfeleink fegyverválasztását…”

(Charles Fergusson brit tábornok)

1915. április 22-én vetettek be először nagyobb mennyiségű mérges gázt az első világháborús nyugati frontvonalon. Az új fegyver a második ypres-i csata kezdetén komoly riadalmat okozott, és súlyos veszteségeket követelt az antant szövetségesek részéről, a harci gáz azonban végül nagyobb arányban fokozta a háború borzalmait, mint a kölcsönös mészárlás hatásfokát.

A hadviselés történetében a vegyi fegyverek használata egészen az őskorig nyúlik vissza: már a primitív törzsek is felfedezték, hogy az egyes növényekből és állatokból kinyerhető méreganyag segítségével a vadászatok sokkal eredményesebben zárulhatnak, ez a tudás pedig később az egymás elleni háborúk során is hasznosnak bizonyult. A mérges gázok használata szintén meglepően nagy hagyományra tekint vissza, ugyanis már az ókori Kínában és az antik Hellászban is számos ilyen recept létezett. A Távol-Keleten mustármag és mérgező növények füstjét alkalmazták, a peloponnészoszi háború görög harcosai pedig ként kevertek az ellenség erődítményeire hajított gyújtóanyagokhoz.

A korabeli források szerint Európa a mongolok révén ismét megismerkedett a korabeli „harci gázokkal”, majd két évszázaddal később Leonardo da Vinci is kísérletezett különféle mérgező keverékekkel, ám ezek sohasem kerültek bevetésre. A kora újkorban elsősorban zavarkeltésre használták ezt a fegyvernemet, ám ezzel egy időben azok tábora is megnőtt, akik humanitárius okokból ellenezték a mérges gázok alkalmazását. Ezzel magyarázható, hogy 1854-ben, a krími háború idején a Szevasztopolt ostromló britek elutasították a cianiddal töltött lövedékek bevetését, az 1899. évi hágai konvenció pedig egyenesen megtiltotta a fojtó gázok használatát. Mindennek ellenére a 20. század elejére ez a fegyvernem ismét „népszerűvé” vált: Franciaországban például 1912-től a rendvédelmi szerveknél is rendszeresítettek gyengébb könnygázfegyvereket.

Az első világháborúban a németek jártak az élen a harci gáz fejlesztésében, ennek ellenére mégis a francia hadsereg alkalmazta azt először. 1914

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.