rubicon
back-button Vissza
1913. augusztus 10.

Véget ér a második Balkán-háború

Szerző: Tarján M. Tamás

1913. augusztus 10-én írták alá az Oszmán Birodalom európai területeit felosztó nemzetállamok a bukaresti békét, mely lezárta az 1913 júniusában kirobbant második Balkán-háborút. A másfél hónapos összecsapást követő egyezmény ugyan valamelyest átrajzolta a határvonalakat, de az első világháború hamarosan ezen szerződés rendelkezéseit is felülírta.

Az 1912-es év során a török uralom alól korábban felszabadult nemzetállamok létrehozták a Balkáni Ligát, és, együttes erővel, hamarosan szinte teljesen kiszorították az oszmánokat Európából; a szultánok hatalma ekkorra már csak Konstantinápolyra, és egy, a főváros előtti keskeny területsávra terjedt ki. Az 1913 májusában aláírt londoni béke ugyanakkor egyik állam számára sem hozott megnyugvást: Szerbia elsősorban Albánia függetlenedését fájlalta, Bulgária és Görögország pedig Macedónia és Trákia – illetve I. Konstantin görög király (ur. 1913-1917/1920-1922) még Epirusz – felett akarta biztosítani a maga egyeduralmát. Miután I. Ferdinánd bolgár cár (ur. 1887-1918) a másik két állammal szemben egyaránt követelésekkel lépett fel, I. Péter szerb király (ur. 1903-1918) és Konstantin már két nappal a londoni béke után – június 1-jén – katonai szövetséget kötöttek egymással.

A londoni megállapodás tehát valójában csak újabb konfliktusokat eredményezett, közben pedig Bulgáriának északon is ellenfele támadt; az előző háborúban semleges Románia 1913 júniusában mintegy „benyújtotta a számlát”, és katonai megszállás alá helyezte Dél-Dobrudzsát, valamint Szilisztra városát. Egy évvel a közösen kivívott győzelem után  az osztozkodás újabb háborút eredményezett, mely június 29-én Mihail Szavov bolgár főparancsnok – kormányzati engedély nélkül indított – támadásával kezdődött meg. Szófia a küzdelem elején elsősorban Macedónia tartomány meghódítására fókuszált, miközben egy hadosztály kísérletet tett Thesszaloniki elfoglalására. A szerb fronton a küzdelem változatos eredményeket hozott, ugyanis Radomir Putnik tábornok július 9-én – Bregalnicánál – megállította a bolgár offenzívát, kilenc nappal később azonban őt verték vissza az ostromlott Pirot alól. Időközben Konstantin túlereje a vártnál nehezebben tudta csak visszaverni Ivanov tábornok hadosztályát, így a háború elején úgy tűnt, a cár képes lehet a balkáni hegemónia megszerzésére.

A helyzetet végül, Avarescu román tábornok északi előrenyomulása mellett, a törökök váratlan hadba lépése

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.