A Mona Lisa elrablása

Szerző: Tarján M. Tamás

1911. augusztus 21-én lopta el Vincenzo Perugia a párizsi Louvre múzeumából a világ egyik leghíresebb festményét, Leonardo da Vinci Mona Lisáját, azzal a szándékkal, hogy a „tolvaj” Franciaországtól visszajuttassa az olaszok számára.

Ha a kép történetéről olvasunk, láthatjuk, hogy Perugia mester végül is nagyot tévedett, mivel az 1503 és 1514 között készült festmény nem lopás útján jutott el Párizsba. A rejtélyes mosolyú nőalakot ábrázoló képet még I. Ferenc francia király (ur. 1515-1547) vásárolta meg 4000 aranyért, így került Amboise, Fontaniebleau majd Versailles pompás kastélyába. A Mona Lisa hosszú évszázadokon át díszítette az uralkodói lakosztályokat, mígnem a francia forradalom után – egy Napóleonnál tett kis kitérővel – a Louvre múzeumába került. Bár a több évszázados gyűjtögetés – és rablás – során a palota számos páratlan műkinccsel gazdagodott, mégsem akadt olyan, mely a Mona Lisa fényét akár csak elhalványította volna. A látogatók és a múzeum dolgozói számára ez a festmény szent volt, és olyannyira őszinte csodálat vette körül, hogy senki nem gondolt az elrablására.

A merész tolvaj, az olasz Vincenzo Peruggia éppen ennek köszönhette a szerencséjét, amikor egy hétfői napon, 1911. augusztus 21-én, takarítónak öltözve beosont és ellopta a képet. A Louvre biztonsági rendszerét minősíti, hogy a bűntényre csak 36 óra után derült fény, a párizsi rendőrség pedig ekkor már hasztalanul kutatta át a város minden lakásátt, a Mona Lisának egyszerűen nyoma veszett. Az egész világot izgalomban tartó eljárás természetesen sokakat foglalkoztatott, számos összeesküvés-elmélet született, melyek középpontjában az ősi ellenség, Németország állt. Mindamellett a rendőrség nem gyanakodott profi tolvajokra, hiszen egy ilyen híres kép eladása teljesen reménytelen vállalkozás lett volna. Két év várakozás után aztán kiderült, hogy az elkövetőt teljesen más szándék vezette.

Peruggia 1913 novemberében Vincenzo Leonardi álnéven eladásra kínálta fel a Mona Lisát Alfredo Geri műkincskereskedőnek. A titokzatos tolvaj a levél tanúsága szerint hazafias cselekedetből lopta el a festményt, és az eladással – némi anyagi juttatás mellett, természetesen – az volt a célja, hogy a kép visszakerüljön „otthonába”, Firenze városába. Geri, bár először nem hitt a levél írójának, decemberben az Uffizi Galéria igazgatója, Giovanni Poggi társaságában találkozott „Leonardival”, és meggyőződhettek arról, hogy a kép valóban az eredeti. Így a kép két esztendő után visszakerülhetett a Louvre-ba. Miközben Franciaország a Mona Lisa hazatérését ünnepelte, a tolvaj sem járt rosszul: a bíróság mindössze 7 hónapos börtönbüntetésre ítélte, szabadulása után pedig hősként ünnepelték hazájában – az egyébként szobafestő – Peruggiát. A Mona Lisa azóta is a Louvre múzeumban tekinthető meg, eltulajdonítása azonban ma már jóval komolyabb kihívás lenne.