Futballcsapat születik Ferencvárosban

Szerző: Porogi András

„Új football-egylet a fővárosban! A ferenczvárosi ifjak körében mozgalom indult meg a football-egylet iránt. Az alakuló gyűlést f. hó 15-én este tartják az Üllői úti Gutgessel vendéglőben…”
(Részlet a Sport-Világ című lap 1899. április 16-i cikkéből) 

1900. december 3-án alakult meg hivatalosan a Ferencvárosi Torna Club futballszakosztálya. Nem ezzel kezdődött a ferencvárosi foci, hiszen az egyesület másfél évvel korábbi alapítása is már a futball iránti növekvő érdeklődésnek volt köszönhető. A klub 1899. május 3-án a Ferencvárosi Polgári Kör dísztermében (IX. ker. Bakáts tér 14., II. emelet) alakult meg, első elnöke dr. Springer Ferenc ügyvéd, későbbi országgyűlési képviselő lett. A csapat színeit a nemzeti trikolor ihlette; mivel a kor legnagyobb klubja, a BTC színe piros-fehér volt, a ferencvárosiak a maradék fehér-zöldet választották. Megszületett a jelmondat – a Erkölcs, Erő, Egyetértés – és hamarosan elkészült a klub mindmáig használatos címere is. Springer két évtizedig állt az FTC élén, elsősorban neki volt köszönhető, hogy a kezdeti nehézségeken túljutva az egyesület az ország meghatározó jelentőségű sportklubjává fejlődött.

Az FTC futballcsapata már a szakosztály megalakulása előtt is játszott mérkőzéseket. A korabeli sportlap, a Sport-Világ először az 1900. március 25-én az Óbudai TE ellen 1:0-ra elveszített mérkőzésről számolt be, de nem késett soká az első győzelem, március 31-én az FTC 4:1-re verte a III. kerületi TVE-t.

Az FTC futballszakosztályának 1900 december 3-i megalakulása az egész magyar labdarúgás szempontjából nagy jelentőséggel bírt. A ferencvárosiak, élükön Kárpáti Bélával a futballszakosztály  vezetőjével, az alakulást követően azonnal kezdeményezték a magyar futballbajnokág kiírását, illetve egy országos szakszövetség megalakítását. A kezdeményezéseket siker koronázta: 1901. januárban megalakult az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége), áprilisban pedig az FTC lejátszhatta első bajnoki mérkőzését a MUE ellen. Jóllehet az első meccsen a zöld-fehérek vereséget szenvedtek, ám az azt követő százhuszonnégy évben az FTC futballcsapata lett Magyarország legsikeresebb és legnépszerűbb együttese.

Az első évtized sikereinek színtere a szabálytalan méretű, kicsit lejtős Soroksári úti pálya volt, a híres 40.000 főt befogadni képes Üllői úti falelátós stadiont 1911-től használta a klub egészen  a hatvanas évek végéig.  A lebontását követően 1974-ben épült új stadion, amelyet később Albert Flóriánról neveztek el és amelyben 2013-ig játszott a Fradi.

Az FTC futballtörténete több nagyszerű időszakot tart számon. Már az első évtizedben öt bajnoki címet nyertek a legendás sokszoros gólkirály Schlosser Imre vezérletével. A húszas években Takács II. József és Toldi Géza, majd a profizmus bevezetését követően a harmincas-negyvenes években dr. Sárosi György körül épült ki európai hírű csapat. Sárosi – amellett, hogy a csapatkapitánya volt a VB ezüstérmes magyar válogatottnak – mindmáig az FTC legeredményesebb játékosa; 646 mérkőzésén szerzett 636 góljával, de ő tartja a válogatott csúcsot is: 1937-ben  egyetlen mérkőzésen hét gólt lőtt a csehszlovák válogatottnak.

A második világháborút követően az 1948-49-es bajnokságot már egy újabb nagyszerű együttes nyerte, a csatársorban Budaival, Kocsissal, Cziborral és az egyetlen idény alatt 59 gólt szerző Deák Ferenccel. Ám a kommunista hatóságok gondoskodtak arról, hogy ne szárnyaljon a jobboldalisággal vádolt Fradi, Deáknak a Dózsába, a másik három világklasszis csatárnak a Honvédba kellett igazolnia. A meggyengült FTC nevét ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire, színeit piros-fehérre változtatták. Az 1956-os forradalom hozta vissza a Ferencváros nevét és színeit, amit aztán Kádár János sem akart (mert?) megváltoztatni.

Az 1960-as évek ferencvárosi aranycsapatát az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián neve fémjelezte, a hetvenes évekét az ezüstcipős Nyilasi Tibor. Az újabb korban a csapat Gera Zoltán, illetve manapság Dibusz Dénes és Varga Barnabás vezérletével írta és írja tovább azt a dicsőséges történetet, amit a nagy elődök a „hőskorban” megkezdtek. 

A Fradi magyar csúcstartó; összesen 36 bajnoki címmel, illetve 24 magyar kupagyőzelemmel büszkélkedhet, elsőségei közül az 1931/32. évit úgy szerezte, hogy a szezon során minden mérkőzését megnyerte, ami szintén egyedülálló a magyar bajnokságok történetében.

Az FTC labdarúgócsapata nemcsak Magyarországon népszerű, de világviszonylatban is komoly hírnevet szerzett. A két világháború között megrendezett Közép-európai Kupában – amely a korszak első és legszínvonalasabb nemzetközi kupájának tekinthető – 1928-ban és 1937-ben is aranyérmet nyert, 1929-es dél-amerikai túráján pedig óriási meglepetésre legyőzte a kétszeres olimpiai bajnok és az 1930-as világbajnokságot is megnyerő Uruguayt. 

A Ferencvárosi Torna Club az egyetlen magyar csapat, amely a világháború után is nagy európai kupát tudott nyerni; a zöld-fehérek 1965-ben a Manchester United kiverését követően Torinóban a Juventus legyőzésével nyerték meg a Vásárvárosok Kupáját.  Három évvel később a VVK-ban az ezüstéremig, 1972-ben az UEFA-kupában  elődöntőig jutott a csapat. Az 1975. évi KEK-ben – veretlenül, a Liverpoolt is búcsúztatva – a döntőig jutott a Fradi, ahol a Dinamo Kijev együttesével szemben erősen tartalékos összeállításban alulmaradt. 

A Ferencváros története során közel kétszáz játékost adott a magyar labdarúgó válogatottnak, akik közül többen olimpiai bajnoksághoz, illetve világbajnoki ezüstéremhez segítették a nemzeti csapatot. 1968. november 6-án a riói Maracana stadionban  a Brazília elleni mérkőzésre a világválogatott három ferencvárosi játékossal futott ki– Albert mellett Novák Dezső és Szűcs Lajos is helyett kapott a világ legjobbjai között.

Több mint száz évig az FTC volt az egyedüli csapat, amely az 1901. évi indulás óta az összes első osztályú bajnoki idényben szerepelt. A klubot azonban 2006-ban az MLSZ pénzügyi okokra hivatkozva – mint később kiderült jogszerűtlen eljárással – a másodosztályba száműzte, ahonnan csak 2009-ben tudott visszaemelkedni az élvonalba. 

Ezt követően kezdődött Kubatov Gábor elnök vezetésével a klub és a labdarúgó szakosztály újabb, mindmáig tartó aranykora.  Felépült az új stadion, a Groupama Aréna; a csapat egymás után hét alkalommal nyert magyar bajnoki címet, és visszatért a nemzetközi élvonalba is: 2019 óta mindig ott van valamelyik európai kupa csoportkörében, illetve liga-szakaszában, ahonnan az utóbbi években rendre továbbjutott.  

A Ferencváros ma is Magyarország legsikeresebb és legnépszerűbb, Európa-szerte ismert futballcsapata; százhuszonötéves történetén végigtekintve joggal mondható: sikerei túlszárnyalták a derék alapítók reményeit és álmait.