rubicon
back-button Vissza
1896. május 2.

A Millenniumi Földalatti Vasút megnyitása

Szerző: Tarján M. Tamás

1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József (ur. 1867-1916) a budapesti Földalatti Vasutat, a világ második föld alatt húzódó vasútvonalát. A millenniumi ünnepségek első napján átadott földalatti két fillér áráért a Gizella – ma: Vörösmarty – tértől az Artézi – ma: Széchenyi –  fürdőig szállította utasait.

Az 1873-ban egyesített Budapest a 19. század utolsó évtizedeiben még a korábbi időszakhoz képest is rohamos ütemben növekedett: a magyar millenniumig kiépült a főváros szerkezetének gerincét adó Andrássy út – az egykori Sugárút – és a Nagykörút arculata, a terjeszkedéssel és a népességnövekedéssel együtt pedig a tömegközlekedés megszervezése is mind sürgősebb feladatot jelentett. Bár akkoriban a mai Andrássy úton már omnibusz, a Király utcában pedig villamos szállította az utasokat, ezek a járművek nem biztosítottak elegendő férőhelyet, az 1896-ra tervezett millenniumi kiállítás pedig – a turisták várható rohama miatt – egyenesen káosszal fenyegetett.

Az 1880-as évek végén a tömegközlekedés fejlesztésében két cég, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a Balázs Mór vezette Budapesti Villamos Városi Vasút versengett, melyek azonos módon, egy új villamos segítségével akarták tehermentesíteni a meglévő vonalakat, ám a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ragaszkodott ahhoz az elképzeléséhez, hogy a Sugárúton ne épüljön felszíni vasút. Balázs a Londonban látott példa nyomán egy földalattit is elképzelt a Sugárút vonalán, és sikeresen megegyezett a rivális vállalattal, hogy a pályázatok elutasítása esetén közös erővel építsék meg azt. Miután a Közmunkák Tanácsa a várt módon döntött, 1894 januárjában a két vállalat közös terveket nyújtott be, augusztusban pedig már meg is kapta az engedélyt az építkezésre.

Az állam számos kiváltságot – 90 éves koncessziót és 15 évig érvényes adókedvezményt – nyújtott a földalatti építtetőinek, ezért cserében viszont azt kérte, hogy a munkálatokat 21 hónap alatt, a millenniumi ünnepségsorozat megnyitásáig fejezzék be. Ennek nem csak az volt az oka, hogy a kontinens első és a világ második földalatti vasútvonalának komoly presztízsszerepet szántak, a sietséget az 1896-os esztendőre várt turisták hada is indokolta.

Wünsch Róbert tervei nyomán, Vojtek Ödön főmérnök vezetésével a munkálatok már 1894 augusztusában megkezdődtek. A 3700 méter hosszú vasútpálya megépítéséhez szükséges fémszerkezeteket és a földalatti

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.