rubicon
back-button Vissza
1888. december 23.

Vincent van Gogh levágja a bal fülét

Szerző: Tarján M. Tamás

„Festésről álmodom, aztán pedig lefestem, amit megálmodtam.” (Vincent van Gogh)

1888. december 23-án, egy Paul Gauguinnal folytatott veszekedést követően vágta le bal fülét Vincent van Gogh világhírű holland festő, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja. Öncsonkítása következtében a művész előbb kórházba, majd szanatóriumba került, élete hátralévő másfél évének festészetét pedig szintén ez a végzetes tett határozta meg.

A festőművész 1853-ban, Brabantban látta meg a napvilágot Theodorus van Gogh, a holland protestáns egyház egyik miniszterének legidősebb fiaként. Vincent gyermekkorában előbb szülőfalujában, Groot-Zundertben, majd több internátusban – például Zevenbergenben és Tilburgban – folytatta tanulmányait, miközben élénk érdeklődést mutatott a rajzolás iránt. Van Gogh aztán 1868-ban váratlanul otthagyta az iskolát, hazaköltözött családjához, a következő évtől fogva pedig egyik nagybátyja támogatásával Hágában, Londonban és Párizsban dolgozott egy műkereskedő vállalatnál, mígnem 1876-ban elveszítette állását.

A következő évek az útkereséssel teltek: az akkor még kedvtelésből rajzolgató fiatalember előbb tanári állást vállalt Angliában, majd egy könyvesboltban dolgozott, 1877-ben pedig Amszterdamba utazott, hogy teológiát tanuljon, mivel úgy érezte, édesapja örökébe akar lépni. Van Gogh később két alkalommal is kudarcot vallott vizsgáin, ennek ellenére 1879-ben misszionáriusnak nevezték ki egy belga bányászfaluba, ahol betegeket ápolt, gyermekeket tanított, szabadidejében pedig rajzolt. A festő munkássága szempontjából meghatározó volt ez az időszak, ugyanis a bányavidéken tapasztalt körülmények komor, sötét színvilágot adtak van Gogh alkotásainak, amint azt a világhírű Krumplievők című kép esetében is láthatjuk.

Van Gogh 1880-ban határozta el, hogy teljesen a művészetnek szenteli magát, a következő években pedig többek között Hágában és Antwerpenben tanulta a festészet technikai alapjait. Pályája során a legnagyobb segítséget öccse, Theodorus nyújtotta van Gogh számára, aki műtermet szerzett neki, igyekezett eladni képeit – igaz, ezen a téren nem járt sikerrel –, és gyakran anyagi téren is támogatta igencsak balszerencsés bátyját. „Theónak” volt köszönhető a festő későbbi stílusváltása is, ugyanis van Gogh 1886-ban öccséhez érkezett Párizsba, illetve rajta keresztül ismerte meg Toulouse-Lautrecet, Gauguint és az impresszionizmus többi jelentős

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.