rubicon
back-button Vissza
1883. október 21.

Jány Gusztáv születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„A 2. magyar hds. elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét megtette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszített fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, miért most a szövetséges német hds. és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van.” (Részlet Jány Gusztáv 1943. január 24-i hírhedt hadparancsából) 

1883. október 21-én, Hautzinger Gusztáv néven látta meg a napvilágot Jány Gusztáv vezérezredes, a Don-kanyarnál tragikus sorsra jutott 2. magyar hadsereg parancsnoka. Jány, aki a két világháború alatt – és a köztes időszakban – számos alkalommal bizonyította hősiességét, tiszti és oktatói kvalitásait, a szovjet túlerő és a fagyos orosz tél ellenében végül összeroppant felelőssége súlya alatt, így részese – és sok szempontból felelőse is – lett a magyar hadtörténet egyik legnagyobb katasztrófájának.

Az apai ágon német és lengyel felmenőkkel rendelkező katonatiszt Rajkán látta meg a napvilágot, ám – szatócsboltot vezető, majd gyári tisztviselőként dolgozó édesapja vándorlása nyomán –  Lébényben, Sopronban, végül pedig Budapesten, a Deák Téri Evangélikus Főgimnáziumban tanult. A fiatalember az érettségi után a Ludovika Akadémia hallgatója lett, majd három év után, 1905-ben – hadnagyi rangban – Lugoson kezdte meg csaknem négy évtizedes katonai szolgálatát. Későbbi budapesti és bécsi tanulmányai révén Hautzinger Gusztáv hamarosan bekerült a vezérkar tisztjei közé, 1914 során, a világháború előestéjén pedig repülő megfigyelővé is kiképezték.

A merészségéről híressé vált katona egészen 1918 szeptemberéig harcolt az orosz és a nyugati fronton, majd Budapesten a Károlyi-kormánynak is felajánlotta szolgálatait, ám a népköztársaság vezetése nem tartott rá igényt. Hautzinger így 1919 februárjában csatlakozott Kratochvil Károly Székely Hadosztályához, annak egyik parancsnokaként pedig – a fegyverletételt követően – a brassói fogságba, majd a szamosújvári börtönbe is követte beosztottjait. Miután az önkéntes hadosztály tisztjei 1920 novemberében visszanyerték szabadságukat, Hautzinger repatriált, és a Nemzeti Hadseregben őrnagyként folytatta pályafutását. A katona világháborús érdemei nyomán hamarosan századosi rangba léphetett, 1924

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.