„A láthatatlan halál”
21 perc olvasásJapán elindul a birodalomépítés útján
Szerző: Tarján M. Tamás
1872. március 11-én Japán annektálta a Rjúkjú Királyságot, egy tőle délre fekvő szigetsort, a mai Okinava prefektúrát. Ez a látszólag jelentéktelen lépés szimbolizálta a birodalmi külpolitika kezdetét, ami a felkelő nap országát később a Távol-Kelet vezető nagyhatalmává tette.
Rjúkjú gyakorlatilag már 1609 óta japán uralom alatt állt, azonban a szigetcsoport királya trónján maradhatott, aki – Japán kivételével minden kelet-ázsiai államhoz hasonlóan – adót fizetett a kínai császárnak is. A Meidzsi-restauráció (1868) utáni, modernizálódó Japán tehát az annexióval Kínát sértette meg, és kinyilvánította, hogy arra a pozícióra tör, amit másfél ezer éven át Kína birtokolt.
Az európai mintára átalakított Japán a reformoknak köszönhetően egyetlen ázsiai államként elkerülte a gyarmati, vagy félgyarmati státuszt, belső megerősödése után így jelezte hódító terveit. Az első világháborúig terjedő időszakban aztán a fiatal birodalom győztes háborúkat vívott Kína (1894-95), majd Oroszország (1904-05) ellen is, elfoglalva Tajvant, Koreát és Mandzsúriát. Az antanttal szövetségben 1918-ban megszerezte Németország keleti gyarmatait, de ekkor már körvonalazódtak azok az ellentétek, amelyek a második világháború előestéjére szembeállították Japánt egykori szövetségeseivel.