rubicon
back-button Vissza
1868. január 5.

Először jelenik meg a Borsszem Jankó

Szerző: Tarján M. Tamás

„1867-nek őszén, midőn az addig Deák-párti »Bolond Miska«, szint változtatva, átcsapott az ellenzéki táborba: a parlamenti többségnek egyes tagjai szükségesnek vallották, hogy már most Deák-párti élczlap is legyen, amely a balpártinak vagdalkozásait a többség ellen fölfogja s vissza is vágjon.” (Ágai Adolf)

1868. január 5-én jelent meg a legnépszerűbb dualizmuskori élclap, a Borsszem Jankó első száma, mely Ágai Adolf főszerkesztő gondozásában került az olvasókhoz. Művészi igényű karikatúráival, szatirikus írásaival a Borsszem Jankó fennállása első fél évszázadában több mint kétezer fős olvasótábort toborzott magának, csökkenő népszerűséggel pedig egészen az 1938-as esztendőig fennmaradt.

Magyarországon az élclapok karrierje Jókai Mór kezdeményezése nyomán indult meg, aki Július-ban Az Üstökös néven alapított újságot, mely ellenzéki nézeteit szatirikus hangnemben prezentálta, humoros képek kíséretében. Ezt követően hamarosan a Bolond Miksa is feltűnt az újságárusoknál, a kiegyezés enyhülő légköre pedig jóval több lehetőséget teremtett a hasonló jellegű lapok megalapításához. Ágai Adolf, az újság első szerkesztőjének bevallása szerint a Borsszem Jankó születése a kormányzó Deák-párthoz, közelebbről pedig Andrássy Gyula miniszterelnökhöz kötődött, aki Az Üstökös és a Bolond Miksa baloldali – tehát ellenzéki – fordulatát látva egy olyan élclapot akart alapítani, mely válaszol a ’48-as alapokon politizáló és bíráló körök támadásaira. Ágai 1896-ban írt visszaemlékezései szerint a kormányfő Ludassy Móricot bízta meg a megfelelő főszerkesztő és szerkesztőgárda megtalálásával, aki szinte véletlenül botlott bele a Borsszem Jankó későbbi első emberébe.

Ágai akkor még csak 32 esztendős volt, de már kalandos pálya állt mögötte: gimnáziumi tanulmányait követően Bécsben orvosnak tanult – Ludassyval is épp gyakorlata idején találkozott össze –, majd beutazta az Óvilág három kontinensét, megismerte a nyugati nyelveket, és íróként, valamint rajzolóként is hasznos tapasztalatokat szerzett. Amellett, hogy az 1850-es évektől leveleket, elbeszéléseket és rajzokat közölt a Hölgyfutárban, a Pesti Naplóban és a Vasárnapi Újságban, számos német lapnál is alkalmazásban állt, tehát – orvosként – korántsem mozgott ismeretlenül a sajtó világában. Ez vélhetően a Ludassynak adott tanácsokban

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.