rubicon
back-button Vissza
1867. február 17.

Ferenc József Andrássy Gyula grófot nevezi ki miniszterelnöknek

Szerző: Tarján M. Tamás

1867. február 17-én nevezte ki Ferenc József (ur. 1848-1916) – akkor még csak császár – gróf Andrássy Gyulát Magyarország miniszterelnökének, amivel a hosszú évek óta tartó kiegyezési folyamat végső szakaszába lépett.

Az 1848-49-es szabadságharc leverését Bécs arra próbálta meg felhasználni, hogy a különállását addig sikeresen megtartó Magyarországot betagolja egy centralizált Habsburg Birodalomba. A Haynau rémuralmát követő Bach-korszak ennek a központosításnak egy erőszakosabb kísérlete volt, az 1859-es osztrák-piemonti háború azonban világosan megmutatta, hogy a bécsi neoabszolutizmus oly sok energiát emészt fel, hogy a Habsburg nagyhatalmi státust is kockára teszi. Miután Ferenc József ezt belátta, menesztette Alexander Bach belügyminisztert, majd az 1860-as októberi diplomával és a következő évi februári pátenssel megpróbálta rávenni a magyarokat arra, hogy támogassanak egy alkotmányos keretek között működő, ám hasonlóan összbirodalmi elképzelést.

A császár természetesen ismét kudarcot vallott, ám az mindenképpen biztató jelnek tűnt, hogy az 1861-es országgyűlés politikai küzdelmeiben a mérsékeltebb, Deák Ferenc vezette Felirati Párt mutatott fölényt a Teleki László-féle Határozati Párttal szemben, mely – nevéből eredően – még csak hipotetikusan sem volt hajlandó elfogadni Ferenc József királyságát. Az 1861. évi kísérlet kudarcát ismét a belügyminiszter, ezúttal Anton Schmerling – a Bach-rendszerhez képest jóval enyhébb – kormányzása követte, ez a négyéves időszak azonban a provizórium nevet kapta, amit nem csak azzal magyarázhatunk, hogy utólag egy ideiglenes állapotnak bizonyult, hanem azzal is, hogy eleve annak szánták.

A magyarokkal való kiegyezés gondolata a színfalak mögött az 1860-as évek eleje óta napirenden volt, Dessewffy Emil konzervatív politikus például már ekkor papírra vetette azt a kompromisszumtervet, ami 1867-ben megvalósult. A tárgyalások 1865-ben, Deák Ferenc Húsvéti cikkének megjelenése után léphettek új szakaszba, mivel ez az írás nem csak azt jelezte, hogy a kompromisszumképesnek tartott és az osztrák liberálisok körében igen népszerű politikus visszatért a közéletbe, hanem a nyílt egyezkedésnek is megágyazott. Kevéssé ismert, de 1865-től ismét ülésezett a magyar országgyűlés, ahol Deák pártjának kényelmes többsége ugyancsak a kiegyezés esélyeit növelte.

A dualista rendszer kialakításának következő fontos állomása az 1866-os porosz-osztrák–olasz háború, a Königgrätz mellett

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.