A Matica slovenská alapítása

Szerző: Tarján M. Tamás

1863. augusztus 4-én alakult meg a Matica slovenská, a szlovákok első jelentős kulturális egyesülete. A Matica a nemzeti ébredés legfontosabb szervezete volt, mely a 19. század második felében megteremtette a szlovák kulturális életet, ápolta az irodalmi nyelvet, és megfogalmazta a szláv nemzetiség önálló nemzeti céljait.

A Matica slovenska messze nem az első szláv kulturális intézmény volt a Habsburg Birodalomban: először, 1826-ban – éppen Pesten – a szerbek hozták létre a maguk Maticáját, melynek neve, a közhiedelemmel ellentétben, nem „anyácska”, hanem méhkas jelentéssel bír. Ennek a méhkasnak – az alapítók szándéka szerint – nem kisebb célja volt, mint összegyűjteni mindazt a kulturális értéket – ha úgy tetszik, „mézet” –, ami a Habsburg Birodalom szlovákságánál felfedezhető volt. Miután a császárság területén a csehek és a szerbek öntudata volt a legfejlettebb – hiszen nekik már a középkorban is volt saját államuk –, először, a reformkor során ők hozták létre saját Maticáikat.

A szlovákság a Kárpát-medencei népek közül talán utoljára konstruálta meg saját identitását – ők maradtak meg legtovább a hungarus öntudatban, és később is főleg a pánszláv eszmék hatása alatt álltak –, így első kulturális szervezete, a Tatrín csak 1844-ben jött létre, de az 1848-49-es szabadságharc bukása hamarosan megszűnését eredményezte. A neoabszolutizmus éveit követően – 1861-ben – a Turócszentmártonban összegyűlt szlovák értelmiségiek memorandumot intéztek Ferenc József császárhoz (ur. 1848-1916), aki két évvel később engedélyezte nekik egy kulturális egyesület létrehozását. Így alakulhatott meg az 1863. augusztus 4-i – ugyancsak turócszentmártoni – patrióta gyűlésen a Matica slovenská szervezete.

A társaság, melynek első elnöke Moyzes István besztercebányai püspök volt, a későbbiek során az uralkodó és a nemzeti érzelmű tagok adományaiból tartotta fenn magát. A Matica programját a cseh és szerb elődök példája nyomán fogalmazta meg: először is, igyekezett tömöríteni valamennyi magyarországi szlovák aktivistát – ne feledjük, jelentős kisebbség élt ekkor az Alföldön is –, majd meg akarta ismerni, és összegezni a népi kultúra gyümölcseit. A Matica slovenská fontos szerepet vállalt a szlovák nyelvű népművelésben, a könyvtárak hálózatának fejlesztésében, miközben támogatta a színjátszó köröket. Az egyesülethez fűződött a Szlovák Nemzeti Múzeum megalapítása is. A Matica a későbbi években igyekezett megalapozni a szlovák tudományosságot, eredményeit pedig a Letopisy, azaz Krónika című folyóiratban összegezte.

A nemzeti ébredés stádiumában lévő szlovákság körében az egyesület jelentős népszerűségre és befolyásra tett szert, ezt jól mutatja, hogy alig tíz év alatt több mint 1300 tagot tudott toborozni. Az ígéretesen fejlődő Matica pályáját aztán kettétörte a Tisza Kálmán-féle dualista konszolidáció, mely során 1875-ben – arra hivatkozva, hogy a szlovák szervezet szembemegy a magyar állam iránti szolidaritással – a miniszterelnök rendeleti úton feloszlatta az egyesületet, és elkobozta minden vagyonát. A Matica slovenská működése ezt követően egészen a csehszlovák állam megalakulásáig szünetelt, és csak 1919. augusztus 5-én, Tomas Masaryk elnök hathatós támogatásával alakult újjá. A köztársaságban egészen 1942-ig, az Akadémia alapításáig a Matica volt a szlovák szellemi élet legfontosabb szervezete.

A második világháború utáni szovjet befolyás aztán újabb nehéz évtizedeket hozott, ugyanis a mind nagyobb teret nyerő kommunista ideológia bizalmatlanul kezelte a nemzeti érzést megtestesítő szervezetet. Klement Gottwald és a Csehszlovák Kommunista Párt hatalomra kerülése után hat évvel, 1954-ben a Maticát feldarabolták – egyedül a Múzeum és a Szlovák Nemzeti Könyvtár maradt az irányítása alatt –, és számos alosztályát más egyesületek égisze alatt működtették tovább. Változást az 1963. esztendő, majd a csehszlovák „emberarcú szocializmus” évei hoztak, amikor a Matica ismét bővíthette taglétszámát és növelhette aktivitását.

A rendszerváltást követően az egyesület Vladimir Meciar elnök és pártja, a HZDS elkötelezett támogatója lett, ugyanakkor eszmeisége mind radikálisabb és konzervatívabb irányban tolódott el (ellenezte például az EU-integrációt és az ország NATO tagságát is). Mindennek dacára a Matica slovenská 1994-ben már 60 000 tagot tömörített, szellemi befolyása pedig az azóta eltelt másfél évtizedben is folyamatosan nőtt.