rubicon
back-button Vissza
1861. február 26.

Ferenc József kiadja a februári pátenst

Szerző: Tarján M. Tamás

„Mi, első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria Császára, stb. stb. […] miniszteri tanácsunk meghallgatása után kinyilatkoztatjuk, rendeljük és hirdetjük I. A birodalmi képviseletre hivatott birodalmi tanács összetételét s a számára 1860-diki október 20-diki diplománkban fenntartott közreműködési jogát a törvényhozásban, illetőleg jóváhagyjuk a mellékelt birodalomképviseleti törvényt, s azt ezennel összes királyságainkra és tartományainkra nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel. II. Magyar-, horvát- és tótországi királyságainkra, valamint erdélyi nagyfejedelemségünkre vonatkozólag az előbbi országos alkotmányok visszaállítását szándékolván, említett diplománkhoz s a benne megállapított határokhoz képest 1860-dik év október 20-diki kézirataink által a kellő intézkedéseket már megtettük.” (Részlet az 1861. évi februári pátensből)

1861. február 26-án adta ki Ferenc József császár (ur. 1848-1916) az úgynevezett februári pátenst, melyben még egyszer, utoljára kísérletet tett a Habsburg Birodalom központosítására

Miután a III. Napóleon francia császár (ur. 1852-1870) támogatását élvező piemontiak 1859-ben súlyos vereséget mértek Ausztriára – és megszerezték Lombardiát –, nyilvánvalóvá vált, hogy Ferenc József abszolutisztikus kísérlete kudarcot vallott. Túl azon, hogy a Bach-korszak besúgóhálózata, titkosrendőrsége és hatalmas bürokráciája elviselhetetlen terheket rótt a Habsburg Birodalomra, a katonai vereségek a rendszer tekintélyét is megrendítették. Ferenc József engedni kényszerült, ám konzervatív jelleméhez híven igyekezett a lehető legkevesebbet hátrálni. Az uralkodó első „ajánlata” az 1860 őszén kiadott októberi diploma volt, melyben egyfelől ígéretet tett az alkotmányos kormányzás intézményrendszerének felállítására, másfelől viszont meg akarta őrizni az összbirodalmi egységet.

Ferenc József ugyan alkotmányt „ajándékozott” népeinek, és számos tekintetben visszaállította a hagyományos autonóm intézményeket – Magyarországon is újjáalakult például a Helytartótanács és a kancellária –, a lényeges kérdésekben azonban magának és a bécsi Birodalmi Tanácsnak tartotta fenn a döntés jogát, ahova a tartományi gyűlések – és a magyar országgyűlés – delegálhattak tagokat. A tervezet szerint a külügy és a hadügy terén Ferenc József korlátlan befolyása érvényesült, a pénzügyek pedig a Birodalmi Tanács asztalára kerültek volna, vagyis

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.