rubicon
back-button Vissza
1861. április 12.

Kirobban az amerikai polgárháború

Szerző: Tarján M. Tamás

„Déli felebarátaink szomorú dolgot cselekedtek: fellázadtak, megtámadták apjuk házát és hű testvéreiket. Ezért meg kell bűnhődjenek, és vissza kell térítenünk őket, de e kötelességtől megszakad a szívem.” (Robert Anderson őrnagy)

1861. április 12-én, Fort Sumter erődjének ostromával vette kezdetét az amerikai polgárháború, amely konfliktus négy év alatt összesen 620 ezer ember életét követelte, de végül az Egyesült Államok integritásának megmaradásához vezetett.

Bár szinte közhelyszámba megy, hogy az amerikai polgárháború kirobbanásában a rabszolgaság intézményével kapcsolatos vita játszotta a főszerepet, annak előzményeként még számos más tényezőt is fel kell sorolnunk, melyek elválaszthatatlanok egymástól. A konfliktus ugyanis abból eredt, hogy a 19. század közepére nyilvánvalóvá vált Észak és Dél eltérő fejlődése: míg a későbbi Unió államainak termőföldjén kisbirtokos farmerek gazdálkodtak, a Konföderációt rabszolgákkal műveltetett ültetvények jellemezték, ami természetesen szorosan összefüggött azzal, hogy hol milyen növényeket termesztettek. A déli területek elsősorban nyersanyagforrásként kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringésébe – az itteni nagybirtokok biztosították például a dohányt és a gyapotot –, ez azonban a villámgyorsan iparosodó Északkal szemben komoly hátrányt jelentett. A különbség az urbanizáció, a népesedés és a bevándorlás tekintetében is megmutatkozott, vagyis Dél az évtizedek során egyre jobban elmaradt az északi színvonaltól, és ezzel párhuzamosan mind többet veszített politikai súlyából.

A verseny az Egyesült Államok terjeszkedése során jelent meg legfeltűnőbben, hiszen az új államok megalakulásukkor szembekerültek azzal a dilemmával, hogy a liberális északi, vagy a rabszolgatartó déli modellt kövessék. A későbbi Konföderáció államai ekkor még nem attól féltek, hogy az Északon megerősödő abolicionista mozgalom náluk is felszámolja a rabszolgaságot, hanem attól, hogy szerepük jelentéktelenné válik a szövetségen belül. A kérdést ideiglenesen az 1820-as Missouri-kompromisszum rendezte, mely elrendelte, hogy a belépő tagok közül egy az északi, egy pedig a déli modellt kövesse, az egyensúly azonban csak 1854-ig maradt meg: ebben az évben ugyanis Kansas és Nebraska is az utóbbi csoporthoz csatlakozott.

A két rabszolgatartó állam megalakulása élénk tiltakozást váltott ki Északon, az ellentéteket pedig tovább fokozta a felszabadulása érdekében

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.