rubicon
back-button Vissza
1856. november 20.

Bolyai Farkas halála

Szerző: Tarján M.Tamás 

1856. november 20-án hunyt el Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, ezen tudomány hazai művelésének megalapozója, akit a párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai nyomán a nemeuklideszi geometria egyik előfutárának is tartanak. Bolyai, aki korszakalkotó jelentőségű művei mellett – fia, János személyében – egy zseniális tudóst is adott a matematika számára, igazi polihisztorként kémiát és fizikát is oktatott, miközben többek között növénytermesztéssel, irodalommal, zenével és gyógyászattal is foglalkozott.

A zseniális tudós 1775-ben, a Nagyszebentől körülbelül 50 kilométerre fekvő Bólyán, egy elszegényedett nagybirtokos család sarjaként látta meg a napvilágot, A matematikust 6 esztendős koráig édesapja tanította, ám miután kiderült, hogy Bolyai Farkas nem mindennapi szellemi képességekkel rendelkezik, a szülők a nagyenyedi református kollégiumba küldték gyermeküket, ahonnan később – 12 esztendősen – Kemény Simon marosvécsi uradalmába került, és a báró gyermekének mentora lett. Bolyai és a gondjaira bízott ifjabb Kemény Simon hamarosan Kolozsváron folytatták tanulmányaikat, majd 1795-ben az arisztokrata família a két fiatalembert nyugat-európai útra küldte.

A bárónak köszönhetően a reáliák iránt érdeklődő Bolyai előbb Jénában időzött – itt filozófiai előadásokra járt –, majd beiratkozott a göttingeni egyetemre, ahol – Gauss iskolatársaként és Abraham Gotthelf Kästner tanítványaként – két éven át matematikát tanult. Ezek az évek meghatározónak bizonyultak az ifjú matematikus számáral, ugyanis Gauss-szal – levelezés útján – később egész életében jó barátságot ápolt, a göttingeni tapasztalatok nyomán pedig – már tanárként – komoly módszertani váltást eszközölt az általa megismert tudományágak oktatásában. Göttingen abból a szempontból is fontosnak bizonyult Bolyai számára, hogy a matematikus itt kezdett el foglalkozni az úgynevezett ötödik posztulátum bizonyításával, mely Eukleidésznek az Elemek című munkájában leírt axiómáinak egyikéből következik, és a nem párhuzamos egyenesek találkozásával foglalkozik.

Bolyai Farkas 1799 őszén hazautazott Erdélybe, és előbb családja bólyai birtokán, majd Kolozsváron élt – itt ismerkedett meg első feleségével, Benkő Zsuzsannával –, mígnem 1804-ben professzori állást kapott a marosvásárhelyi református kollégiumban, melyet aztán majd’ fél évszázadon keresztül meg is tartott. A tanítás mellett kutatásait sem adta fel,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.