Merénylet Ferenc József császár ellen

Szerző: Tarján M. Tamás

1853. február 18-án hajtotta végre sikertelen merényletét Libényi János szabólegény, aki Bécs városában próbálta meggyilkolni Ferenc József császárt (ur. 1848-1916). 

Más nemzetekhez viszonyítva Magyarországon ritkán fordult elő, hogy az uralkodó, vagy valamelyik magas rangú politikai vezető ellen merényletet követtek el. Az 1853-as eseményekre némiképp magyarázatot szolgáltat, hogy az ifjú Ferenc Józsefnél kevés népszerűtlenebb uralkodó akadt ekkoriban, hiszen az ő nevéhez fűződött az 1848-49-es szabadságharc leverése, a véres megtorlás és a neoabszolutista rendszer kiépítése. A Fejér megyei Csákvárról származó Libényi János, mesterségét tekintve szabólegény volt azt, aki úgy döntött, hogy bosszút áll az uralkodón az 1849-ben megkezdődő véres megtorlások miatt.

Libényi tudta, hogy szokásos napi sétája közben Ferenc József hosszasan el szokott időzni a Karintiai-kapu – Kärtnertor – bástyájának mellvédjén, hogy megfigyelhesse a lent gyakorlatozó katonákat. 1853. február 18-án sem történt ez másként, így egy alkalmas pillanatban a szabólegény előugrott, és tőrével nyakon szúrta a császárt. Ferenc Józsefnek hihetetlen szerencséje volt, ugyanis a fegyver megcsúszott az ing kemény nyakán, vagyis nem okozott halálos sérülést, O’ Donnell hadnagy és egy bécsi mészáros, Josef Ettenreich közbelépésének köszönhetően pedig a merénylő nem tudott ismét szúrni. 

Libényi János kísérlete kudarccal zárult, a császár azonban így is súlyosan megsérült, és hosszú ideig látása is veszélyben forgott. A vakmerő szabólegényt természetesen még abban a hónapban katonai bíróság elé állították, majd felakasztották, a felépülő Ferenc József megbízásából pedig a bécsi titkosrendőrség egész Magyarországot átfogó nyomozást indított az állítólagos cinkosok után. Annak ellenére, hogy a csákvári szabólegény kis híján kioltotta az életét, Ferenc József még hosszú évtizedekig állhatott birodalmának élén, és 1916-ban, 86 esztendősen fejezte be földi pályafutását.