Pulszky Ferenc Londonba érkezik

Szerző: Hermann Róbert

A magyar kormányzat egyik legtevékenyebb külföldi ágense, Pulszky Ferenc saját emlékiratai szerint Kossuth megbízásából hagyta el 1848-1849 fordulóján az országot, azonban az iratanyagban ennek nincs nyoma. Úgy tűnik, hogy az 1848. október 6-i bécsi fölkelés kirobbantásában való részvételéért a cs. kir. hatóságok által halálra keresett Pulszky jobbnak látta külföldön átvészelni a válságos időszakot.

Emlékiratai szerint Galícián, Porosz- és Szászországon át jutott el Franciaországba, ahol 1849 januárjában jelentkezett Teleki Lászlónál, a kormány párizsi megbízottjánál. Első jelentését február 26-án küldte Kossuthnak. Ebben közölte, hogy Angliában rosszul áll a magyar kormányzat által építtetett "Implacabile" hajó ügye, ti. az angol hatóságok le akarják azt foglalni. A franciaországi helyzetről adott értékelése sem volt vigasztalóbb: "A francia respublika valóságos monarchia, külügyekre nézve konzervatívabb, mint Lajos Fülöp alatt, s dühös ellensége minden respublikai mozgalmaknak a külföldön." A francia politikusok számára a magyarországi orosz intervenció tökéletesen közömbös. Az angol politika sem túl kedvező, "mert erős Ausztriát akarnak mind az orosz, mind a német ellen, annyiban jó, hogy rendkívül ellenséges az orosz ellen." Ez utóbbi utalásából kitűnik, hogy az erdélyi orosz beavatkozás hírének vétele után még mindig több esélyt látott az angol politika mozgósítására, mint a franciáéra.

Két nappal e jelentés után Pulszky útban volt Londonba. A brit fővárosba érkezve, azonnal érintkezésbe lépett angol barátaival, s az ő révükön igyekezett nyomást gyakorolni a kormányra: foglaljon állást az orosz beavatkozás ellen. Ajánlóleveleinek köszönhetően csakhamar bejáratos lett az arisztokrácia köreibe, s március 9-én a lengyelbarát Dudley Coutts Stuart lordnak is bemutatták az alsóházban. A lord még egy nem hivatalos kihallgatást is kieszközölt számára Henry John Templnél, Palmerston lordjánál, a külügyminiszternél március 14-én. Pulszky szerint Palmerston rokonszenvvel nyilatkozott a magyar ügyről, kárhoztatta az osztrák politikát, "de mégis megjegyezte, hogy Ausztria oly hatalom, melyet fel kellene találni, ha nem léteznék már, mint európai szükségességet, s Angolországnak szövetségesét keleten". Azt tanácsolta, hogy a magyarok egyezzenek ki Ausztriával, s Angliától ne várjanak semmi egyebet a rokonszenvnél, "legfeljebb rokonszenvét Ausztria politikájának mérséklésére". Pulszky ekkor adta át Palmerstonnak azt a tájékoztatót, amelyet Kossuth még február 24-én juttatott el Telekihez a magyar ügyről és az erdélyi orosz intervencióról.