rubicon
back-button Vissza
1848. július 27.

Eötvös Loránd születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1848. július 27-én született báró Eötvös Loránd magyar fizikus, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője, aki géniuszát vallás- és közoktatásügyi miniszterként is kamatoztatta.

Eötvös Budán, a Svábhegyen látta meg a napvilágot, édesapja Eötvös József báró, az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. A fizikus tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban kezdte meg, 1865-ben leérettségizett, majd – olyan géniuszok keze alatt, mint Than Károly kémikus, Petzval Ottó matematikus és Krenner József geológus – egy időben jogi és természettudományi tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen.

Az 1868-as esztendőben Eötvös a fizikusi pályát választotta, ezért beiratkozott a – korszak természettudományi fellegvárának számító – heidelbergi egyetemre, ahol 1870-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet. Miután hazatért, 1871-ben magántanári állásra pályázott a budapesti egyetemen, 25 évesen pedig a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjai közé fogadta. Eötvös tehetségét jelzi, hogy utóbb mindkét intézményben a legmagasabb pozíciókig jutott: már 30 évesen a kísérleti fizika tanszék vezetője lett, az MTA elnöki tisztét pedig 16 esztendőn keresztül (1889-től 1905-ig) töltötte be.

Annak ellenére, hogy életét a tudománynak szentelte, a köztiszteletben álló professzor később átvette apja örökségét is: 1894 után egy évig Wekerle Sándor és Bánffy Dezső kormányaiban mint vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenykedett, a bársonyszék birtokosaként a népiskolák számának bővítésével, valamint a Báró Eötvös József Collegium létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az 1895-ben alapított kollégium a nehéz anyagi helyzetű, ámde tehetséges hallgatók felkarolását tűzte ki céljául, és később olyan géniuszokat indított el a tudományos pályán, mint Kodály Zoltán és Szekfű Gyula.

Eötvös az 1905. esztendő után visszavonult a közélettől, de a tudományos pályán – elsősorban az általa tökéletesített torziós ingával végzett kísérletekkel – haláláig az egyik legeredményesebb magyar kutató maradt. Pályafutása során emellett a Természettudományi Társulat egyik legaktívabb tagja volt, közben megalapította a Matematikai és Physikai Társulatot – és annak folyóiratát – is. Eötvös Loránd tisztelete áthidalta mindazokat az ellentéteket, melyeket a 20. század első évtizedeinek forrongó politikai élete teremtett; az 1919 áprilisában elhunyt tudóst a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.