rubicon
back-button Vissza
1846. május 13.

Az Egyesült Államok hadat üzen Mexikónak

Szerző: Tarján M. Tamás

„Béke, jólét és elégedettség uralkodik határainkon belül, és szeretett országunk magasztos erkölcsi látványt nyújt a világ számára…” (James Knox Polk amerikai elnök, 1848. december)

1846. május 13-án üzent hadat az Egyesült Államok Mexikónak, miután a két amerikai hatalom képtelen volt békésen megegyezni Texas állam státusáról és a közös határvonalról. A mintegy másfél évig tartó küzdelem Washington totális győzelmével zárult, és többek között Kalifornia, Új-Mexikó és Utah területével gyarapította a legfiatalabb nagyhatalmat.

Az Egyesült Államokat megalapító 13 egykori gyarmat a függetlenség kikiáltása után villámgyors terjeszkedésbe kezdett: a napóleoni háborúk idején megvásárolta Louisianát, majd az észak-amerikai telepesek egyre nyugatabbra törtek előre a Csendes-óceán irányában. A gyarapodás a legtöbb esetben békésen és nagyrészt adásvétel útján valósult meg – a kontinens belsejébe visszaszorított indiánok esete kivételt képezett –, lendületét pedig abból az ideológiából nyerte, miszerint az észak-amerikai fehéreknek „Istentől rendelt küldetése” az Atlanti- és Csendes-óceán között húzódó roppant területek „civilizálása.” Ebben a törekvésben néhány évtized múltán az 1821-ben felszabaduló Mexikó jelentette a legnagyobb akadályt, hiszen az egykori spanyol gyarmat Oregonig kézben tartotta az amerikai kontinens nyugati partját.

A két állam viszonya ennek ellenére sokáig barátságos volt, ugyanis a mexikóiak kezdetben rászorultak az Egyesült Államokból érkező bevándorlók munkaerejére. Az amerikai migrációnak viszont egyenes következménye volt a politikai „erjedés”, a köztársaság kormányával szemben növekvő elégedetlenség, ami először az 1830-as években, Texasban tört a felszínre. A Rio Grandétól északra elterülő állam 1835-ben kikiáltotta függetlenségét, majd megsemmisítő vereséget mért a Santa Anna elnök vezette mexikói seregekre, így az 1836-os velascói szerződések megkötése után szuverén köztársasággá alakult. A közép-amerikai állam kormánya – arra hivatkozva, hogy az elnök fogolyként kötött békét – persze utóbb nem ismerte el az egyezmények érvényességét, Texas ügye pedig Washington és Mexikó között is elvetette a viszály magját, ugyanis az Egyesült Államok nyíltan szimpatizált a felkelőkkel, 1845-ben pedig tagállamai sorába is felvette az új köztársaságot.

Az utóbbi lépésnek az amerikai törvényhozáson

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.