rubicon
back-button Vissza
1837. február 17.

Sobri Jóska halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„Sobri Jóska nehéz vasba van verve Bilincs a porkolábné szerelme.” 

1837. február 17-én, a Somogy és Tolna határán fekvő Lápafőnél vesztette életét Sobri Jóska, a magyar történelem egyik leghíresebb betyárja, akit népszerűség tekintetében csak Rózsa Sándorral lehet összehasonlítani.

Nem egyszerű magyarázatot találni arra, hogy az utókor az Alföldön portyázó Rózsa Sándor mellett vajon miért éppen Sobri alakját őrizte meg, ugyanis az utóbbi betyár kétes „pályafutása” mindössze néhány évig tartott. A romantikus Sobri-kép kialakulásában fontos szerepet játszhatott, hogy az 1810-es születésű Pap Józsefet, aki vélhetően édesapja szülőhelye, a Sopron vármegyében fekvő Sobor után kapta nevét, még a körözési parancsban is igen jóképű legénynek írták le. A fiatalember egyébként hasonló háttérrel rendelkezett, mint a később országos hírnévre szert tevő betyárok nagy része: egy vasi kanász gyermeke volt, aki ugyan jó erkölcsre nevelte fiát, ám az 18 esztendős korában „legénykedésből” mégis részt vett egy bakonyi disznólopásban. A hatóságok természetesen könnyűszerrel elfogták Jóskát, és kétéves várfogságra ítélték, ami egész életét meghatározta.

Ezen a ponton a betyárról szóló történetek különböznek egymástól, ugyanis egyesek szerint Sobri letöltötte büntetését, míg mások szerint szerelmi viszonyt kezdett a porkoláb feleségével, aki később segített neki a szökésben. Az ugyanakkor tény, hogy a börtönből kiszabadulva Sobri Jóska hamar a bűn útjára tért, és a későbbiekben számos rablásban vett részt Győr, Vas és Veszprém vármegye területén, melyek főleg juhászok, gazdag birtokosok, vagy egyházi személyek kárára történtek. 1835-ben cimborájával, Fényes Istókkal a kolomposi juhászt szabadította meg vagyonától, a rablás azonban valószínűleg nem a terv szerint alakult, ugyanis társát hamarosan kézre kerítették.

Sobri ezután egy ideig bujdosásra kényszerült a Bakony hegyei között, a következő hónapokban azonban maga köré gyűjtötte a rengetegben rejtőző betyárokat, és félelmetes hírű csapatot szervezett. A Sobri Jóska és Milfajt Ferkó által vezetett banda főként a Nyugat-Dunántúlon garázdálkodott, leghíresebb rablásait a Kónyiban élő győri káptalan és Hunkár ezredes ellen követte el. Utóbbi bűntény azonban ismét súlyos következményekkel járt, ugyanis a katonatiszt egyenesen Bécsig ment, és az uralkodónál panaszolta be a betyárt. Ennek eredményeként Sobriékat 1836-tól öt

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.