Széchenyi István felajánlja egy évi jövedelmét a Tudós Társaság számára

Szerző: Tarján M. Tamás

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
(Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása) 

Pontosan kétszáz éve, egy látványos gesztussal kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása.  1825. november 3-án, az I. Ferenc (ur. 1792-1835) által összehívott országgyűlés alsótáblai ülésén gróf Széchenyi István  lovaskapitány felajánlotta egyévi jövedelmét – mintegy 60.000 forintot – egy magyar tudós társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia alapításának céljára. 

Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor fejében megfordult, Bessenyei György pedig néhány évtizeddel később, 1781-ben európai minták alapján papírra is vetette a maga tervezetét. Az 1791. évi országgyűlés szintén napirendre tűzte a szervezet létrehozását, a diéta többi nemes kezdeményezéséhez hasonlóan azonban – I. Ferenc uralkodásának első három évtizedére – végül ez a terv is egy fiók mélyére került. 

1825 júliusában aztán a király – Metternich herceg javaslatára – ismét összehívta a magyar rendeket, a pozsonyi diéta eseményei pedig nem várt fordulatot hoztak, ugyanis a sérelmi politizálás mellett az ellenzék az 1791-ben félbeszakadt reformok újraindítására is komoly energiákat fordított. A haladás ügyének egyik fő szószólója ezen a diétán Felsőbüki Nagy Pál volt, akinek állhatatossága nyomán a jobbágyok képviseletének ügye például eljuthatott a felsőházi törvényhozás stádiumáig. Ugyancsak az ő nevéhez fűződött az az 1825. november 3-i indulatos szónoklat, mely aztán gróf Széchenyi Istvánt nevezetes felajánlására ösztönözte. 

Szinte sorsszerű volt ez a jelenet, hiszen Széchenyi a felsőtáblához tartozott, ennek ellenére Felsőbüki szenvedélyes beszéde alatt – melyben az a nemzeti kultúrát elhanyagoló arisztokráciát ostorozta – éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. A feljegyzések szerint a szónoklat után a „legnagyobb magyar” – a jelenlévők meglepetésére – váratlanul szót kért a képviselőktől, és fentebb idézett felszólalásában felajánlotta egyéves jövedelmét egy Tudós Társaság megalapítására. 

A gróf fellépése meghatotta az ülés résztvevőit, példája nyomán pedig Károlyi György, Vay Ábrahám és Andrássy György alapítóként csatlakoztak a kezdeményezéshez.  A későbbiekben aztán számos felajánlás érkezett, az országgyűlés elnöke, József nádor további 10 000 forinttal, míg Teleki József családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. A nádor kitartásának köszönhetően ráadásul I. Ferenccel is sikerült elfogadtatni a Tudós Társaság tervét, így a diéta az 1827. évi XI. “A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló törvénycikkben rendelkezhetett az intézmény megalapításáról. 

Mindennek dacára a társaság csak öt évvel Széchenyi nevezetes felajánlása után, 1830 novemberében, Pozsonyban tarthatta meg első igazgatói ülését, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá választották. Ezt 1831 februárjában követte a szervezet legelső közgyűlése, amelynek intézkedései nyomán a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagítására és gondozására alapított Tudós Társaság 6 osztállyal – nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi – kezdhette meg működését. Az egyik első produktuma az 1832-ben kiadott helyesírási szabályzat volt. Az alapító tagok között olyan szellemóriások foglaltak helyet, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály vagy Kisfaludy Sándor. Az intézmény működésében döntő szerepet játszó titkári posztot a következő évtizedekben a magyar szellemi élet legkiválóbbjai töltötték be; Toldy Ferenc, a magyar irodalomtörténet írás atyja, Szalay László történész, illetve Arany János.  

A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette fel a Magyar Tudományos Akadémia nevet, és a 19. századi magyar történelem viharai ellenére töretlen fejlődésnek indult: könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re pedig felépült a Friedrich August Stüler által tervezett pompás székház, mely mindmáig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának.