rubicon
back-button Vissza
1802. szeptember 19.

Kossuth Lajos születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig.” (Kossuth Lajos)

1802. szeptember 19-én, Monokon született Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja, aki emigrációból írt leveleivel és röpirataival egészen a századfordulóig – és sok szempontból napjainkig – döntő befolyást gyakorolt a magyar politikai életre és közgondolkodásra.

Kossuth Lajos egy kisnemesi família gyermekeként látta meg a napvilágot, apja, Kossuth László a monoki Andrássy-uradalom ügyésze és a vármegye lajstromozója volt. Kossuth édesapja nyomdokain haladva szintén a jogi pályát választotta, és előbb Eperjesen, később pedig a sárospataki református kollégiumban tanult, majd a hétszemélyes királyi táblánál alkalmazták mint gyakornokot. Bár a fiatal jogász Pesten akart karriert építeni, 1824-ben kénytelen volt hazatérni Zemplénbe, ahol néhány éven belül a táblabíróságig, majd a sárospataki ügyészi hivatalig jutott.

Politikai pályafutását 1830-ban kezdte meg, amikor a reformellenzék oldalán bekapcsolódott a vármegye politikai életébe, a következő évben pedig már kolerabiztosként tevékenykedett a Felvidéken. Azon túl, hogy Kossuth komoly érdemeket szerzett a lázongó parasztság lecsillapításában, az 1831-es év során szerzett élményei egész pályájára befolyással voltak: a fiatal jogászban a jobbágyság nyomorúságos helyzetének láttán fogalmazódott meg az a program, mely az alsó társadalmi rétegek felemelését és a polgári Magyarország megteremtését célozta meg. Bár a kolera idején szerzett érdemei nyomán Kossuth vármegyei karrierje ígéretesen indult, terveit csak kerülőúton valósíthatta meg, ugyanis 1831-ben sikkasztással vádolták meg, ezzel pedig teljesen diszkreditálták őt.

Kossuthnak ugyanakkor nagy szerencséje volt, mivel több zempléni főrendi tag képviseletében részt vehetett az 1832-36-os diétán, ahol ugyancsak a reformellenzékkel szimpatizált. Az ülésszak alatt a politikus országos hírnévre tett szert, miután 1832-ben belefogott az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésébe, melyben rendszeresen tájékoztatta a nyilvánosságot az üléseken folytatott vitákról. Bár a hatóságok az időszaki

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.