Asbóth Lajos honvéd tábornok születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1802. június 2-án született Asbóth Lajos, az 1848-49-es magyar szabadságharc honvéd tábornoka, a dualizmus korszakának jeles hadtudományi írója.

A szabadságharcos tábornok Keszthelyen látta meg a napvilágot, Asbóth János mezőgazdásznak, a Georgikon igazgatójának legidősebb fiaként. Iskoláit Keszthelyen, Sopronban, majd a bécsi hadimérnöki akadémián végezte, ezzel egy időben pedig belépett a császári hadseregbe. Asbóth 24 évnyi szolgálat után, 1844-ben vonult nyugalomba, és apja példája nyomán gazdálkodni kezdett, miután földbérlőként birtokot szerzett Lugoson. A veterán katona itt élte meg az 1848. március 15-i forradalmat, hamarosan nemzetőrnek állt, és – őrnagyi rangban – 1848 nyarától kezdve 600 fős csapattal vett részt a bánsági bányavidékek védelmében folytatott harcokban, majd 1848 decemberében a túlerő elől az ország belső területeire vonult vissza.

Asbóth Jánost 1849 januárjában léptették elő Debrecen parancsnokává, majd egy tartalék hadosztály parancsnoka lett, mellyel a tavaszi hadjárat során zömében elterelő hadműveleteket hajtott végre. Asbóth – már ezredesként – kitüntette magát Buda visszafoglalásakor is, az ostrom alatt egy ideig – a lábadozó Aulich Lajos helyett – a honvédek II. hadtestét vezette. A diadalmas tavasz után a frissen kinevezett tábornok a Vág mentén kapott védekező feladatokat: hadtestével részt vett az 1849. június 20-21-én vívott – visszavonulással végződő – peredi csatában, a kudarcot követően azonban Görgey leváltotta őt posztjáról.

Asbóth ezután a világosi fegyverletételig (1849. augusztus 13.) tartalék hadtesteket vezetett. A szabadságharc bukása után halálos ítélet várt rá, melyet a császári törvényszék végül 18 évnyi börtönbüntetésre „enyhített.” A tábornok 1856-ban szabadult, ekkor felvette a kapcsolatot az emigráns politikusokkal, és számos kalandos összeesküvésben vett részt, amiért 1861-ben Theresienstadtban négy hónapra ismét tömlöcbe került. Csak 36 esztendővel Asbóth halála után, 1918-ban derült ki, hogy második börtönbüntetése idején a császári besúgóhálózat beszervezte az egykori honvéd tábornokot, aki négy évvel később döntő szerepet játszott az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvés leleplezésében.

Titkos élete mellett az egykori katona magas színvonalú hadtudományi értekezéseket írt, ezért a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban tagjai közé választotta. Asbóth Lajos legjelentősebb munkáit a hadászat modern kori átalakulásáról írta, a témával szoros összefüggésben adta ki 1875-ben az amerikai polgárháború történetét is. Az 1882-ben, Budapesten elhunyt Asbóth Lajos a tudományos műveken kívül emlékiratait és egy Görgey Artúrról szóló művet is az utókorra hagyott.