rubicon
back-button Vissza
1791. szeptember 21.

Széchenyi István gróf születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.” (gróf Széchenyi István)

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai küzdelmek egyik vezéralakja, aki a gazdaság és a közlekedés mellett Magyarország köz- és sportéletének szervezésében is halhatatlan érdemeket szerzett. A grófot Kossuth Lajos egykoron a „legnagyobb” magyarnak” titulálta, és mindmáig így tartjuk őt számon, hisz talán nincs még egy ember, aki ekkora féltéssel viseltetett volna a nemzet iránt.

A „legnagyobb magyar” Bécsben, a Széchenyi-család palotájában látta meg a napvilágot, édesapja Széchényi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója, édesanyja pedig a szintén előkelő családból származó Festetics Julianna grófnő volt. Széchenyi gyermekkorát a császárvárosban, illetve Nagycenken töltötte, miközben igazi arisztokratához méltó nevelést kapott. István úrfi 17 esztendős volt, amikor 1808-ban I. Ferenc (ur. 1792-1835) országgyűlést hívott össze Pozsonyban, mely – az 1809-re tervezett Napóleon elleni háborúhoz – 25 000 újonc megajánlása mellett nemesi felkelést is hirdetett. A családfő ekkor úgy döntött, hogy mindhárom fiát a harcmezőre küldi, így az ifjú gróf részt vett az 1809. évi győri ütközetben, és a vereség dacára számos jeles haditett fűződött nevéhez.

Széchenyi  a nemesi felkelők elbocsátása után is a császári hadsereg kötelékében maradt, és a napóleoni háborúk során harcolt többek között a lipcsei „népek csatájában”, majd az 1814. évi franciaországi hadjáratban és – 1815-ben – Itáliában is kitüntette magát. A gróf – elsősorban a vakmerő felderítések és a merész futárküldetések elismeréseképpen – 1814-re a kapitányi rangig emelkedett, és kitüntetések tucatját nyerte el, köztük a híres – porosz – Pour le Merité-érdemrendet is. A napóleoni háborúk után Széchenyi hivatalosan még egy évtizeden át szolgált a Hessen-Homburg huszárezredben– 1826-ban szerelt le –, azonban a Szent Szövetség Európájában karrierje új fordulatot vett.

1815 után a fiatal arisztokrata a Boszporusztól a Brit-szigetekig bejárta egész Európát, úti élményei pedig meghatározták későbbi politikai nézeteit: a gróf külföldi tapasztalatok nyomán felismerte Magyarország elmaradottságát,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.