rubicon
back-button Vissza
1768. február 12.

I. Ferenc magyar király születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Metternichet, meg engem még kibír.” (I. Ferenc a konzervatív politikai rendszerről)

1768. február 12-én született I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835), akinek több mint négy évtizedes uralkodása a Napóleon ellen vívott háborúk, illetve az uralkodó által felépített ultrakonzervatív rendszer nyomán vált nevezetessé.

I. Ferenc Lipót toszkán főherceg legidősebb fiaként, Firenze városában látta meg a napvilágot, miután azonban édesapjának fivére, II. József (ur. 1780-1790) 1790-ben gyermektelenül hunyt el, a fiatalember igen közel került a Habsburg Birodalom koronáihoz. Ferenc öröklése aztán a vártnál jóval korábban következett be, ugyanis az 1790-ben trónra lépő II. Lipót két évvel később váratlanul meghalt, így Ferenc már 24 évesen a dinasztia feje lett. A fiatalember sorsdöntő pillanatban vette át a birodalom irányítását, hiszen a forradalmi Franciaország ezekben a hónapokban küldte el hadüzenetét Bécs számára, ezzel pedig egy egészen 1815-ig, Napóleon bukásáig tartó háborús konfliktus kezdődött Európában.

Ferenc gondolkodását és uralkodását meghatározták az 1789-ben kezdődő franciaországi események: az ancien régime véres bukása, valamint az 1792 után eluralkodó terror rettegéssel és gyanakvással töltötte el az uralkodót, ezért országlása idején a legkisebb változásokat is mereven ellenezte. Ez a paranoia nem csak abban mutatkozott meg, hogy Bécs 1792-től gigászi összegeket áldozott a hatékony titkosrendőrség és cenzúra kiépítésére, hanem magyarázatot ad arra is, hogy a magyar jakobinusok egyébként súlytalan szervezkedését miért fojtották végbe, és miért kreáltak belőle országos hajtóvadászatot.

Magyarországi kormányzását lényegében két markáns szakaszra bonthatjuk: uralkodása első felében a király félelmét és gyanakvását a magyar nemesek is osztották, vagyis Bécs természetes szövetségesekre lelt a pozsonyi országgyűlésben, amit teljes mértékig ki is használt. A jó viszonyhoz persze az is hozzájárult, hogy a napóleoni háborúk hatalmas piacot teremtettek a magyar gabona és szarvasmarha számára, ezáltal pedig hatalmas hasznot hoztak a hazai földbirtokosoknak. Agrárkonjunktúra kezdődött, ezzel párhuzamosan azonban I. Ferenc birodalma egyik tekintélyromboló csapás után szenvedte el a másikat: Bonaparte tábornok 1796-97. évi hadjárata után a Habsburgok kiszorultak Itáliából, a Napóleon császár elleni 1805-ös, majd 1809-es háborúban pedig az 1797-ben kárpótlásul megkapott Dalmácia, sőt, az örökös

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.