rubicon
back-button Vissza
1755. július 20.

Martinovics Ignác születése

Szerző: Tarján M. Tamás 1755. július 20-án született Martinovics Ignác ferences szerzetes, kémikus, a magyar jakobinus mozgalom alapítója és főigazgatója. A korábban bécsi besúgóként tevékenykedő Martinovics volt az első magyar gondolkodó, aki – minden hibája dacára – átvette 1789 egyenlősítő eszméit, ezért a későbbi korok forradalmárjai, így a márciusi ifjak is példaképüknek tekintették őt. Martinovics délszláv felmenőkkel bírt, ősei a Csernovics Arzénnal bevándorolt tömegekkel, a 18. század elején kerültek Magyarországra. A későbbi jakobinus vezető már Pesten látta meg a napvilágot, apja egy nyugalmazott kapitány volt. Martinovics a pesti piaristáknál kezdte meg tanulmányait, majd Baján belépett a ferences szerzetes rendbe, öt évvel később, 1778-ban pedig áldozópappá is szentelték. A férfi páratlan műveltségét a kolostorok falai között gyűjtötte össze, tudásával aztán bekerült Magyarország szellemi elitjébe: számos nyelven írt-olvasott – a Vízivárosban egy időben mennyiségtant és bölcseletet is oktatott –, aktívan politizált a felvilágosodás eszméi jegyében, és értett a természettudományokhoz is.

Mint a tudós egyházi férfiakat általában, Martinovicsot is a szigorú kolostori szabályok elutasítása jellemezte, ráadásul miután 1780-ban a Határőrvidéken fekvő, félreeső Bródba – Slavonski Brodba – helyezték át, minden kapcsolatát elvesztette a tudományos világgal. A szerzetes nem sokáig tűrte ezt az állapotot, hamarosan – engedély nélkül – a bukovinai Csernovciba ment, majd a dúsgazdag lengyel Potocki herceggel körbeutazta Európát. Vándorlásai után Martinovics Lemberg egyetemén oktatott, és a galíciai évek során egészen a dékáni méltóságig eljutott. A nagy tudású szerzetes közben Európa számos egyeteméről elismerést kapott, de mindhiába: II. József (ur. 1780-1790) alatt sem Bécsben, sem Budán nem tudott oktatói állást szerezni.

Az 1790-ben trónra lépő II. Lipót (ur. 1790-1792) aztán módot talált arra, hogy szolgálatába állítsa, és kiaknázza a becsvágyó férfiben rejlő lehetőségeket: Gotthardi Ferenc 1791-től besúgóként alkalmazta az elkeseredett tudóst, akinek feladata a Magyarországon elterjedt, nyugati mintára létrehozott titkos társaságok – elsősorban a Gyurkovics Ferenc vezette szabadkőművesek és az illuminátusok – megfigyelése volt. Martinovics amellett, hogy munkáját teljes odaadással végezte, a várható jutalom érdekében meglehetősen eltúlozta saját jelentőségét, miközben mindent megtett azért, hogy feljebb juthasson a tudományos

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.