James Watt születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Az én felelősségem az, hogy kövessük a Szentírást, ami arra utasít minket, hogy vegyük birtokunkba ezt a földet, míg Jézus vissza nem tér.”
(James Watt)

1736. január 19-én született James Watt skót feltaláló, a gőzgép tökéletesítője, aki több évtizedes kitartó munkával elérte, hogy korának legjelentősebb energiaforrását az addiginál sokkal nagyobb hatásfokon használhassák ki. Watt találmányainak köszönhetően vehette kezdetét a 18. század végén kibontakozó első ipari forradalom, mely nem csak a termelésben és – Stephensonnak köszönhetően – a közlekedésben nyitott új korszakot, de a társadalmi viszonyokat, a kultúrát és a politikai gondolkodást is gyökeresen átformálta.

A skóciai Greenockból származó feltaláló már gyermekként, otthoni tanulmányai idején is a matematika és a fizika iránt érdeklődött, apja halála után – 17 éves korától – pedig Glasgowban és Londonban optikával, illetve mechanikával foglalkozott. Watt tudását jelzi, hogy a skót város egyeteme 1757-ben jól felszerelt szertárat biztosított számára, ahol a fiatalember hamarosan a korban még igencsak fejletlen gőzgépeket kezdte vizsgálni. A közhiedelemmel ellentétben ezen szerkezet feltalálása nem James Watt nevéhez fűződött, ugyanis előtte, 1698-ban már Thomas Savery, majd 1712-ben Thomas Newcomen is szabadalmat nyújtott be egy gőzzel hajtott gépre, melyet a korban főleg a bányavíz kiszivattyúzásánál hasznosítottak. Watt munkásságában éppen az bizonyult sorsdöntő momentumnak, amikor 1763-ban megszerezte Newcomen gőzgépének egy meghibásodott példányát, melyet megjavított ugyan, ám az eredmény csalódással töltötte el: a szerkezet mindösszesen annyi energiát bírt termelni, amennyi a dugattyú működését rövid ideig biztosította. A fiatal tudós éppen ezért 1764-től a hatásfok növelésének problémájával kezdett foglalkozni, 1765 elejére pedig rá is jött, hogy a gőzgép hatékonyságát úgy lehet fokozni, hogy a gőz számára egy külön tartályt készítenek.

Így született meg a kondenzátor, melynek gyakorlati sikere után Watt nekiláthatott egy jóval költségesebb, ipari célokat szolgáló gép megtervezésének. A munka azonban nem csak mechanikai, de financiális téren is számos problémát okozott, így a skót feltaláló kénytelen volt támogatókat keresni álmai megvalósításához: első társa John Roebuck, a Carron Vasgyár egyik alapítója lett, ám a megfelelő szigetelőanyag megtalálása és az akkor még parlamenti jóváhagyáshoz kötött szabadalom megszerzése így is túl sok pénzt emésztett fel. Roebuck vállalkozása 1772-ben elején csődbe ment, három évvel később azonban Matthew Boulton megvásárolta a gyáros szabadalmi jogát, és megfelelő pénzügyi hátteret biztosított Watt számára, aki 1775-re – már Birminghamben – kifejlesztette saját, a korábbiaknál jóval hatékonyabb gőzturbináját.

A feltaláló áttörésének köszönhetően a következő évben megalakult a Watt&Boulton Vállalat, mely hamarosan a leghatalmasabb gépgyártó manufaktúrává nőtte ki magát. A Watt-féle masina kezdetben a bányatulajdonosok között hódított, a későbbi évtizedekben azonban különféle papír- és pamutmalmok, vízművek, csatornák és szeszfőzdék működtetéséhez is mind többet rendeltek a Newcomen találmányánál ötször nagyobb teljesítményt nyújtó gőzgépből. A feltaláló és a zseniális üzletembernek bizonyuló Boulton tökéletes párost alkotott, ennek köszönhetően pedig a skót tudós haláláig több mint 1000 gőzgép került eladásra, melyek Anglia gazdaságát mintegy 20 000 lóerővel gyarapították. Watt szabadalma csak az 1800-as esztendőig szólt, eddigre azonban a skót tudós mesés vagyonra és világhírnévre tett szert, miközben a Royal Society tagjának választotta, a glasgow-i egyetem pedig díszdoktori címmel jutalmazta.

Az idősödő feltaláló 1800-ban úgy döntött, visszavonul a Boultonnal közösen működtetett vállalkozás éléről, ám az új energiaforrás kiaknázásával még ezután is aktívan foglalkozott, így például a későbbi években egy gőznyomáskijelző szerkezetet, valamint egy gőzzel hajtott mángorlót is megalkotott. Bár az ipari forradalom szempontjából kulcsfontosságú találmány mellett Watt más fejlesztései értelemszerűen messze eltörpültek, azt is meg kell említenünk, hogy a skót tudós kreativitásának terméke volt többek között a tökéletesített olajlámpa és a levélmásoló sajtó is.

Miután James Watt 1800-ban visszavonult vállalkozásától, körutazást tett Nyugat-Európában, földbirtokot vásárolt Walesben, és 1819-ben bekövetkező haláláig Heathfieldben telepedett le. Ebben az időben a skót tudós találmánya már a kontinentális Európát is meghódította, a gőzgépet pedig a következő generáció feltalálói egyre sokoldalúbban hasznosították: Watt halála után hat évvel, a Stockton-Darlington vonalon Stephenson üzembe helyezte híres mozdonyát, melynek köszönhetően a gőz nem csak az iparban, de a közlekedésben is forradalmi változásokat eredményezett. James Watt munkássága a következő évtizedekben döntően meghatározta Európa arculatának átalakulását, amiért az utókor úgy rótta le a tiszteletét, hogy a teljesítmény mértékegységét watt névre keresztelte.