A rastatti béke

Szerző: Tarján M. Tamás

1714. március 6-án zárta le a rastatti béke a Habsburg Birodalom és Franciaország között a spanyol örökösödési háborút.

A konfliktus 1701-ben, II. Károly spanyol király halálával tört ki, ugyanis házassága révén XIV. Lajos francia király (a Napkirály) és I. Lipót császár és magyar király is jogot formált a trónra. Lipót kisebbik fiának, Károlynak (a későbbi III. Károly magyar király) akarta megszerezni Spanyolországot, a Napkirály célja pedig a spanyol és francia területek egyesítése volt.

A nagy ütközetek (Höchstädt, 1704; Malplaquet, 1706) általában a Habsburgok győzelmét hozták (angol szövetségben), az egész Európára kiterjedő küzdelem végül mégis a tárgyalóasztalnál dőlt el. A háború során ugyanis az idős Lipót, majd idősebb fia, I. József (ur.1703-11) is meghalt, így Károly örökölte a Habsburg Birodalmat, győzelme esetén pedig egyesíthette volna azt a spanyol birodalommal. Ez a Habsburgok szövetségeseinek éppen annyira nem tetszett, mint a Napkirály terve, így kompromisszum jött létre: XIV. Lajos unokája, (V.) Fülöp kapta a spanyol trónt (így az nem egyesült Franciaországgal), a Habsburgok pedig megszerezték Spanyolország itáliai birtokait, például Nápolyt és Milánót.

Ezt az alkut tartalmazta az 1713-as utrechti béke, amit a többi hatalom írt alá, és az 1714-es rastatti egyezmény, amit a Habsburgok és a franciák parafáltak.