rubicon
back-button Vissza
1709. szeptember 27.

Vak Bottyán halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban béhúnyta másik szemét is.” (Bercsényi Miklós)

1709. szeptember 27-én, a tarnaörsi táborban hunyt el Bottyán János kuruc generális, ismertebb nevén Vak Bottyán, a Rákóczi-szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére. Az idős Bottyán, aki korábban már a felszabadító háborúk és a végvári küzdelmek alatt is vitézül harcolt hazájáért, valószínűleg agyhártyagyulladás, vagy a pestisjárvány áldozata lett.

Bottyán János egy elszegényedett protestáns köznemesi család gyermeke volt, ám a jezsuitáknál folytatott tanulmányai hatására hamarosan katolizált, ezért édesapja kitagadta őt. Minden bizonnyal ez a szomorú esemény is szerepet játszott abban, hogy az 1650-es évek végén a későbbi kuruc generális váratlanul otthagyta az iskolapadot, és alig 15 esztendősen végvári vitéznek szegődött. Bottyán hamarosan Vágsellyére került, melynek környéke Érsekújvár 1663. évi eleste után váratlanul a királyi Magyarország védvonalának fontos láncszeme lett. Ha lehet hinni a mendemondáknak, Bottyán János már fiatal éveiben is kitűnt merészségével és hősiességével, a leghíresebb róla keringő történet szerint egyszer például – fogadásból – álruhában belopakodott Érsekújvárra, és a török helyőrséget imára szólító müezzint kihajította a minaretből. A vakmerő hőstettekről szóló legendák mellett ugyanakkor a katona fegyelmezetlenségéről szóló hírek is igazak lehetnek, hiszen a felszabadító háború elején, Esztergom 1683-as ostrománál Bottyán mindössze főhadnagyként harcolt.

A török kiűzésekor aztán a katona szerencsecsillaga is felragyogott: szülővárosa visszavétele után egy ideig az esztergomi vár parancsnoka lett, melyet 1685-ben sikerrel védelmezett meg a budai pasa támadásától. 1686-ban a későbbi generális egy saját maga által szervezett ezred élén tüntette ki magát Buda alatt, majd – alezredesi rangban – Bádeni Lajos seregében küzdött a Délvidéken, és harcolt Belgrád ostrománál is. A hős a török elleni harcok során elveszítette fél szemét – ekkor kezdték el őt Vak Bottyánként emlegetni –, mindeközben azonban nem csak hírnevet, de tekintélyes vagyont is szerzett: birtokokat kapott a Dunántúl északkeleti szegletében, kúriát – a mai városháza épületét –, adómentességet és italmérési jogot nyert Esztergomban, miközben I. Lipót (ur. 1657-1705) vitézségi aranyéremmel is honorálta

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.