rubicon
back-button Vissza
1691. december 4.

A Diploma Leopoldinum kiadása

Szerző: Tarján M. Tamás

„5. Minden hivatalra csak belföldiek, ú. m. magyarok, székelyek és szászok neveztetnek ki, tekintet nélkül vallásukra; ő Felsége azonban, a rendek megegyezésével, honfiúsítás végett ajánlatokat tehet. 6. A fegyverrel visszafoglalt jószágokat ingyen kapják vissza régebbi birtokosaik, s a megszakadás címén a kincstárra szálló javak egyedül érdemes belföldieknek fognak adományoztatni.” (Részlet a Diploma Leopoldinumból)

1691. december 4-én hirdette ki a fogarasi országgyűlés a Diploma Leopoldinumot, mely az 1848-as unióig meghatározta Erdély politikai berendezkedését. I. Lipót (ur. 1657-1705) adománylevelének értelmében a fejedelemség Magyarországtól különálló tartományként tagozódott be a Habsburg Birodalomba, belső autonómiájához pedig széles körű vallási jogokat és viszonylag kedvező adóterheket kapott.

Miután I. Apafi Mihály fejedelem (ur. 1661-1690) sikertelenül próbálta elismertetni Erdélyt a Szent Liga tagjaként, 1686 őszén szembe kellett néznie a Habsburgok beolvasztási törekvéseivel, ugyanis Caraffa tábornok a császári erők élén bevonult Erdélybe, és mintegy 2 millió tallér értékben kosztot és kvártélyt követelt csapatainak. Apafi segítsége kulcsfontosságú volt a magyarországi harcok sikere szempontjából, Erdély azonban nem sokat profitált a Szent Liga eredményeiből, hiszen Lotharingiai Károly 1687 őszén – a nagyharsányi győzelem után – ismét a fejedelemségben vonult téli szállásra. Bár Apafi Balázsfalván támogatásáért cserében biztosítékot szerzett Károlytól Erdély függetlenségének megőrzésére, kettejük megegyezése nem bizonyult hosszú életűnek, ugyanis 1688-ban megjelent az Eperjesen korábban rettegett hírnevet szerzett Caraffa, és Fogaras várában arra kényszerítette az uralkodót, hogy írjon alá egy nyilatkozatot a fejedelemség önállóságának megszűnéséről.

A dokumentum értelmében Erdély betagozódott a Habsburg Birodalomba: ezután évi 700 000 arany adóval tartozott Bécsnek, amiért cserében I. Lipót mindösszesen a vallásszabadság biztosítására és a császári katonaság féken tartására tett ígéretet. Apafi aztán 1690-ben befejezte életét, kijelölt örököse, a 14 esztendős II. Apafi Mihály mellett pedig a Porta által támogatott Thököly Imre is harcba szállt az uralkodói székért. Thököly az év során betört Erdélybe, Zernyestnél megverte a császári hadakat, Keresztényszigeten pedig fejedelemmé választatta magát.

Az 1690-es esztendő nem csak Erdélyben hozott krízist, Thököly sikerei nyomán

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.