Hivatalába lép Ampringen Gáspár

Szerző: Tarján M. Tamás

1673. február 27-én nevezte ki I. Lipót magyar király (ur. 1657-1705) az ország teljhatalmú kormányzójává Ampringen Gáspárt, a Német Lovagrend nagymesterét.

Ampringen kinevezése lábbal tiporta a magyar törvényeket (a királynak nádort kellett volna beiktatnia, önálló jogkörrel), I. Lipót intézkedése egyfelől a lelepleződött Wesselényi-féle összeesküvés retorziója volt, másfelől kísérlet a független magyar állam beolvasztására a Habsburg Birodalomba. Ampringen nyolcéves kormányzása gyászos időszak a magyar történelemben: folytatódtak a legvagyonosabb nemesi családok elleni koncepciós perek, újult erővel zajlott a protestantizmus üldözése.

Ampringen Gáspár sötét kalandorként maradt meg a történelmi emlékezetben, egyrészt kegyetlenkedései, másrészt állítólagos fényűző életmódja révén. Tevékenysége következtében erősödött meg a királyi Magyarország keleti területén a Thököly vezette kuruc mozgalom, mely katonai sikereket is elkönyvelhetett. Ampringen kormányzása miatt akkora volt a felháborodás, hogy 1681-ben I. Lipót jónak látta őt leváltani, és a soproni országgyűlést összehívva nádort választani, Esterházy Pál személyében.