rubicon
back-button Vissza
1664. augusztus 10.

A vasvári béke

Szerző: Tarján M. Tamás

„Jól tudom, hogy sokaknak nem fog tetszeni.” (I. Lipót magyar király)

1664. augusztus 10-én kötötték meg I. Lipót magyar király (ur. 1657-1705) és IV. Mehmed oszmán szultán (ur. 1648-1687) követei az 1663–64. évi Habsburg-török háborút lezáró vasvári békeszerződést, melyben a győztes fél indokolatlanul enyhe feltételeket szabott a Portának.

Annak ellenére, hogy Bécs az 1660-as évek elejétől fogva szinte a törökök összes követelését teljesítette a béke megőrzése érdekében – így például tétlenül figyelte Erdély egyik legfőbb védőbástyájának, Váradnak az elestét –, a Köprülü Ahmed nagyvezír alatt új virágkorát élő Oszmán Birodalom 1663-ban felrúgta a korábbi egyezményeket, és hadat üzent a Habsburgoknak. I. Lipótot, de legfőképpen Magyarországot készületlenül érte a támadás, így a nagyvezír által személyesen vezetett hadjárat első évében Érsekújvár török kézre jutott, ezzel pedig közvetett módon Bécs városa is komoly veszélybe került. A Habsburg Birodalom kétségbeejtő helyzetéről talán az tanúskodik a leghívebben, hogy a német birodalmi rendek és a Rajnai Szövetség mellett még Lipót ősellensége, XIV. Lajos francia király (ur. 1643-1715) is segédcsapatokat küldött Magyarországra a törökök megállítására.

A kezdeti kudarcokat követően aztán Zrínyi Miklós horvát bán 1663–64 telén indított hadjárata új reménnyel töltötte el Európát, ugyanis a költő-hadvezér serege mélyen benyomult a hódoltság területére, és felgyújtotta az eszéki hidat; ez a siker reális esélyt teremtett az Új-Zrínyivár által is szorongatott Kanizsa megvívására, az Udvari Haditanács tétlensége miatt azonban a lehetőség elúszott, és a háború újabb fordulatot vett. A Zrínyi után kinevezett új császári főparancsnok, Raimondo Montecuccoli tétlenül nézte végig, ahogy Köprülü Ahmed hadai lerombolják Új-Zrínyivárt, majd kénytelen volt visszavonulni a Rábáig, hiszen ő rendelkezett az egyetlen ütőképes keresztény sereg felett. Montecuccoli rengetegszer bírált óvatossága ellenére 1664. augusztus 1-jén, Szentgotthárd mellett döntő ütközetre került sor a felek között, mely során a császári generális jelentős győzelmet aratott a nagyvezír ellen. Kilenc nappal a diadal után Simon Reninger császári követ I. Lipót megbízásából Vasváron békét kötött IV. Mehmed szultán delegációjával.

A szentgotthárdi diadalt követő kedvezőtlen fordulatért az utókor részben Montecuccolit kiáltotta ki felelősnek, mondván, a császári tábornok

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.