rubicon
back-button Vissza
1660. május 25.

A Stuartok ismét Anglia földjére lépnek

Szerző: Tarján M. Tamás

„Mindig is csodáltam a bátorságot – de imitálni sohasem tudtam.” (II. Károly angol király)

1660. május 25-én, 11 évvel édesapja kivégzése után szállt partra Dovernél Stuart Károly angol trónörökös (királyként ur. 1660-1685) azzal a szándékkal, hogy visszaállítsa a monarchiát és visszaszerezze családja koronáit. A 30 esztendős uralkodó hazatérésével, majd londoni bevonulásával kezdetét vette a restauráció folyamata, ami Nagy-Britannia államformáját napjainkig meghatározta, a Stuart-dinasztia számára viszont már kevésbé bizonyult sikeresnek.

A Stuartok brit-szigeteki uralmát restauráló uralkodó 1630-ban, I. Károly angol király (ur. 1625-1649) legidősebb fiaként látta meg a napvilágot a londoni St. James Palace-ben. A trónörökös 8 esztendősen nyerte el a Wales hercege címet, és még gyermek volt, amikor édesapja polgárháborúba keveredett a londoni parlament és a puritán vallási irányzatok erőivel. Károly már 12 esztendősen részt vett a király oldalán az edgehilli csatában, 1645-től pedig önálló seregtestet irányíthatott, mely a sziget délnyugati csücskében, Cornwall területén állomásozott. Miután Cromwell Naseby melletti győzelmével a háborús mérleg egyértelműen a parlament oldalára billent, Károly herceg elhagyta Angliát, és előbb a Scilly-szigeteken, majd Jerseyn, utóbb pedig unokatestvére, a gyermek XIV. Lajos (ur. 1643-1715) párizsi udvarában keresett menedéket.

Miután Franciaországban nem tudott segítséget szerezni a szigetországi polgárháború megfordításához, Stuart Károly 1648-ban Hágába tette át székhelyét, a Hollandiában felszerelt inváziós sereg azonban már csak azután érte el Skóciát, hogy Prestonnál a királypártiak döntő vereséget szenvedtek.A fiatal trónörökös ugyancsak hiába próbálta megmenteni édesapját, mivel a parlamentiek 1649 januárjában lefejeztették I. Károlyt, majd létrehozták a Commonwealth-t, vagyis a rövid életű köztársaságot, melyet Oliver Cromwell kvázi diktátorként kormányzott. Károly herceg igyekezett kihasználni a fiatal állam kezdeti nehézségeit, és 1650-ben a Stuartok „ősi fészkébe”, Skóciába utazott, ám az episzkopális és presbiteriánus felekezetek ellentétét őt sem bírta lecsillapítani, miután pedig Worcesternél vereséget szenvedett a New Model Armytól, menekülnie kellett a szigetről. A következő években Károly politikai és anyagi szempontból is siralmas helyzetbe került, ugyanis Franciaország és Hollandia idővel Cromwellhez közeledett, így a trónörökös jobb híján a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.