rubicon
back-button Vissza
1657. június 3.

William Harvey angol orvos halála

Szerző: Tarján M. Tamás

1657. június 3-án hunyt el William Harvey, a szív, valamint a vérkeringés működését először felismerő angol orvos.

Harvey 1578-ban, Folkestone-ban született egy jómódú középbirtokos család gyermekeként, ennek köszönhetően tanulmányait a legelőkelőbb intézményekben folytathatta: a canterbury-i királyi iskola után Cambridge egyetemén szerzett baccalaureatust, majd elhagyta a szigetországot, és 1599-től 1602-ig az orvosi képzés korabeli fellegvárában, Padovában tanult. Harvey a diploma megszerzése után visszatért Angliába, feleségül vette I. Erzsébet királynő udvari orvosának, Lancelot Browne-nak a lányát, és a londoni Szent Bertalan Kórházban gyógyított. Az Anglia trónját megszerző Stuartok hamarosan felfigyeltek a tehetséges doktorra, így aztán Harvey előbb I. Jakab (ur. 1603-1625), majd I. Károly (ur. 1625-1648) udvari orvosa lett. Ezenfelül az a megtiszteltetés érte, hogy 1615-ben az Orvosok Királyi Kollégiumának professzorává nevezték ki.

Harvey az orvoslás és az oktatás mellett kutatásaival írta be magát az orvostudomány történetébe, melyeket a szívműködés és a vérkeringés megismerése érdekében folytatott. A gyarapodó orvostudományi ismeretek dacára Harvey korában ezen a téren az alapelveket még mindig Galénosz szolgáltatta. Az ókori tudós úgy vélte, az embert kettős keringés jellemzi, mely rendszerben kétféle vér, a májból származó sötét, illetve a szívből kiinduló híg folyadék kering a testben. Galénosz hibás teóriája miatt az emberi testet vizsgáló középkori, kora újkori tudósok sokáig tanácstalanok maradtak a kérdésben, mert a test felnyitása után számos részt találtak a rendszerben – pl. hajszálerek – melyek jelentősége rejtve maradt előttük.

Harvey az uralkodó nézetekkel szemben azt állította, hogy a testben egyetlen keringési rendszer van, mely két zárt vérkörben szállítja a testnedveket, éspedig abból a célból, hogy a különböző szerveknek és testrészeknek tápanyagot szállíthasson. Megállapította azt is, hogy a szív két kamrája között nem áramlik át a vér, a kettéosztott szerv részei a körforgásban állnak kapcsolatban egymással. Bár az angol orvos szenvedélyesen szeretett boncolni, felfedezéseit rendkívül egyszerű tapasztalások után tette, hiszen a szívbillentyű és a véna működésének megismerése után a szívdobbanás és érverés közötti összefüggést, a vér áramlásának fizikáját tapintás révén és logikai úton is kikövetkeztethette.

Harvey tudományos nézeteit először az 1616-os esztendőben adta közre, majd

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.