Lezárul a Fronde mozgalom első szakasza Franciaországban

Szerző: Tarján M. Tamás

1649. március 11-én kötötték meg a rueil-i békeegyezményt a Fronde felkelői a kiskorú XIV. Lajossal (ur. 1643-1715), és az őt képviselő, Mazarin bíboros által vezetett udvari apparátussal.

A Fronde (magyarul parittya) mozgalom ún. parlamenti szakasza 1648-ban kezdődött, a központosításra törekvő udvar és a független bíróságok közti konfliktussal (a parlamentek Franciaországban bíróságok voltak!). A helyzet akkor mérgesedett el, amikor Condé herceg, XIV. Lajos hadvezére győzelmet aratott Lensnél a spanyolok ellen (ez volt a harmincéves háború utolsó jelentős ütközete), és a győzelemtől elbizakodott bíboros egyszerűen lefogatta a bíróságok vezetőit.

A felháborodott Párizs fellázadt, az utcákon barikádok jelentek meg, az udvar elmenekült. Condé herceg ezért 1649 januárjában ostromgyűrűbe fogta a fővárost (közben megkötötték a vesztfáliai békét, így lehetőség nyílt a hadsereg bevetésére), a bennrekedt lázadók pedig két hónap után békét kértek az udvartól. A Fronde felkelés viszonylag vértelenül zajlott, egyike volt azon konfliktusoknak, ami az abszolutizmusra törekvő királyi hatalom és az önállóságukat féltő helyi intézmények között zajlott.

Az Alexandre Dumas által írt híres testőrtrilógia második része, ami a Húsz év múlva címet viseli, éppen a Fronde korabeli Franciaországban játszódik, beleszőve cselekményébe a felkelés eseményeit is.