rubicon
back-button Vissza
1630. november 26.

I. Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választják

Szerző:Tarján M. Tamás

„Si Deus pro nobis, quis contra nos” azaz „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” (I. Rákóczi György jelmondata)

1630. november 26-án, a segesvári országgyűlésen választották meg Erdély fejedelmének I. Rákóczi Györgyöt (ur. 1630-1648), a Bethlen Gábor (ur. 1613-1629) halála után kialakuló egyéves hatalmi válság nyertesét. Rákóczi 18 esztendőn keresztül irányította a fejedelemséget, uralkodása pedig a békés fejlődés mellett mérsékelt külpolitikai sikereket hozott.

Rákóczi édesapja a család hatalmát megalapozó Zsigmond (ur. 1607-1608) volt, aki 1607 és 1608 között Erdély fejedelmeként uralkodott, ezzel együtt pedig – Bocskai István (ur. 1604-1606), majd a maga udvarában – fiát is megismertette az ország későbbi legbefolyásosabb politikusaival. Miután azonban a Rákócziak birtokai a királyi Magyarország területén – többek között Borsodban, Sárosban – helyezkedtek el, édesapja lemondása után György elhagyta Erdélyt, és egy időre a közéletből is kivonult. Az 1610-es évek során a fiatal nemes úr családja pozícióinak megerősítésén munkálkodott: feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, e frigy révén pedig többek között Munkácsot és Sárospatakot is megszerezte, mely várak később kulcsfontosságúnak bizonyultak a família számára.

Rákóczi György 1619-ben Felső-Magyarországon fogadta a nemzeti királyság egyesítése érdekében hadakozó Bethlen Gábor fejedelmet, akit a Habsburgok elleni küzdelem során főkapitányként, majd tanácsosként szolgált. Az arisztokrata idővel a fejedelem egyik legközelebbi bizalmasa lett, így, miután Bethlen 1629-ben meghalt, és az örökös, Brandenburgi Katalin (ur. 1629-1630) alkalmatlansága nyomán hatalmi válság robbant ki, Rákóczi esélyes uralkodójelöltté lépett elő. Kezdetben a fejedelemasszony sógora, Bethlen István (ur. 1630) is neki szánta Erdély trónját, miután azonban egyedül is sikerült lemondatnia Katalint, már ő maga szándékozott a hatalomba ülni; Rákóczi György ugyanakkor – ha már felkérték – nem volt hajlandó elereszteni a lehetőséget, így a szolnoki pasa támogatásával megindult Erdély felé. Bethlen és Rákóczi között végül nem került sor fegyveres összecsapásra, ugyanis az ügyben teljes érdektelenséget mutató Porta két athnamét is küldött, az új uralkodó személyét pedig Brandenburgi Katalin választhatta ki. Az özvegy Bethlen István iránt érzett gyűlöletétől vezérelve 1630. november 26-án, Segesváron a Rákóczi nevére kiállított okiratot olvasta

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.