rubicon
back-button Vissza
1621. július 8.

La Fontaine születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Éneklek hősöket, akiknek Aesop: atyjuk, s csak mese bár, ahogy él s tesz-vesz itt csapatjuk, de mindig színigazra int, oktat az ének, amelyben minden, még a halak is beszélnek. És mind hozzánk, nekünk szól s úgy beszél minden állat, hogy szavuk minden ember tanulságára válhat.” (La Fontaine előszava a Fabulákhoz. Kozma Andor fordítása)

1621. július 8-án született Jean de La Fontaine, az egyik leghíresebb francia író, aki Aiszóposz és Phaedrus állatmeséinek mintájára alkotott fabuláival tette világszerte ismertté nevét. La Fontaine hosszú élete során számos kiváló műfordítást, verset és színdarabot is adott olvasóközönsége számára, meséinek sikere azonban elhomályosította többi munkáját.

Jean de La Fontaine a Párizstól mintegy 90 kilométerre található Chateau-Thierry hercegségben látta meg a napvilágot. A nagy meseíró nem büszkélkedhetett nemesi ősökkel, ám családja mégis jómódban élt, édesapja, Charles ugyanis az „erdők és mezők őreként” az uralkodó szolgálatában állt. Jean, a família legidősebb fiúgyermeke szülőföldjén kezdte meg tanulmányait, és elsősorban a latin nyelv keltette fel az érdeklődését, ami számos fontos tárgyat háttérbe szorított; La Fontaine később fájdalommal emlékezett vissza arra, hogy gyermekként elhanyagolta az ógörögöt, hiszen e tudás nélkül a legnagyobb meseírók műveit csak fordításban tudta olvasni.

A fiatalember egyébként hosszú ideig nem érezte magában a késztetést, hogy az irodalommal foglalkozzon: előbb szülei kívánságára beiratkozott egy papi szemináriumra, majd jogi tanulmányokat folytatott, és 1649-ben diplomát is szerzett. La Fontaine – ugyancsak családja nyomására – időközben az oltár elé vezetett egy 16 esztendős leányt, Marie Héricart-t, akit a házassággal érkező 20 000 livre hozomány miatt szemeltek ki számára. Jean utóbb sok tekintetben csalódást okozott szüleinek, ugyanis szépséges feleségét és az édesapjától megörökölt hivatalnoki állást egyaránt elhanyagolta.

A nagy meseíróról szóló anekdotákban erőteljesen kidomborított viselkedés legfőbb oka Párizs volt, mely város a 17. század közepén már az európai szellemi élet központjaként ünnepel(tet)te magát. La Fontaine első látásra beleszeretett ebbe a pezsgő metropolisba, és amikor csak lehetett, ott töltötte idejét. Párizs volt az oka annak, hogy a férfi mind kevesebbet járt haza feleségéhez és 1653-ban megszülető gyermekéhez – sőt,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.