rubicon
back-button Vissza
1610. május 14.

Merénylet Bourbon Henrik francia király ellen

Szerző: Tarján M. Tamás

„Ha Isten megőriz, nem nyugszom, míg lesz olyan ember a királyságomban, aki nem tud csirkét tenni a fazékba minden vasárnap!” (IV. Henrik francia király)

1610. május 14-én gyilkolta meg Francois Ravaillac IV. Henriket (ur. 1594-1610), Franciaország első olyan uralkodóját, aki a Capetingek Bourbon oldalágából származott. A fanatikus katolikus merénylő a párizsi Ferronnerie utcában, egy tőrrel végzett az egyébiránt rendkívül népszerű királlyal.

„Párizs megér egy misét” – a kedves olvasó bizonyára erre a mondatra gondol IV. Henrik neve hallatán, ám a 40 esztendősen, 1594-ben megkoronázott férfi hosszú utat tett meg addig, míg Franciaország királya lehetett. Az uralkodó Navarrából, a kálvinisták déli fellegvárából származott, édesapja Antal király – iure uxoris –, édesanyja pedig III. Johanna királynő (ur. 1555-1572) volt. Henriket eredetileg katolikusnak keresztelték, később azonban protestáns nevelést kapott, és felnőttként az utóbbi párt tagjaként, a hugenották oldalán vett részt a kibontakozó vallásháborúkban. A fiatalember édesanyja halálát követően, 1572-ben szerezte meg a navarrai trónt, ezt követően pedig a harcoló felek úgy akartak békés megegyezésre jutni, hogy tervbe vették Bourbon Henrik és Valois Margit összeházasítását.

Az esküvő később hírhedtté vált, hiszen IX. Károly (ur. 1560-1574) tanácsadói nyomására arra használta fel az ünnepséget, hogy Szent Bertalan éjszakáján őrült mészárlást rendezzen a Párizsba érkezett hugenották között. Az újdonsült férj csak a szerencsének köszönhette megmenekülését, utóbb azonban arra kényszerült, hogy az udvarban éljen, és szabadságát is csak azzal a feltétellel tarthatta meg, ha rekatolizál. Henrik színleg behódolt az uralkodó akaratának, ám 1576-ban megszökött Párizsból, Toursban visszatért a protestáns hitre, majd ismét háborúba lépett a hugenották oldalán.

A következő években aztán a navarrai uralkodó egyre közelebb került a francia trónhoz, ugyanis 1584-ben elhunyt Ferenc, Anjou hercege, a száli törvény értelmében pedig egyetlen Valois nőrokon, vagy nőági leszármazott sem örökölhette meg III. Henrik (ur. 1574-1589) koronáját. A király legközelebbi örököse ezzel – IX. (Szent) Lajos (ur. 1226-1270) leszármazottjaként – Bourbon Henrik lett, miután azonban ő a hugenották oldalán harcolt, trónra emelése meglehetősen problémásnak tűnt. A protestáns dauphin személye viszont elegendő alapot biztosított Guise Henrik

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.