rubicon
back-button Vissza
1608. május 14.

Megalakul a Protestáns Unió

Szerző: Tarján M. Tamás

1608. május 14-én alakult meg Auhausen városában német protestáns fejedelmek részvételével a Protestáns Uniót, hogy gátat szabjon a császári hatalom ellenreformációs törekvéseinek.

A szövetség alapításának egyik előzménye az 1607-es donauwörth-i incidens volt, mely során egy katolikus körmenet megzavarása miatt Miksa bajor választófejedelem elfoglalta a várost és áttérésre kötelezte annak protestáns többségű lakóit. A másik előzmény a német birodalmi gyűlés abban az évben meghozott döntése volt, a katolikus többség ugyanis elfogadta az 1555-ös augsburgi vallásbéke rendelkezéseinek felülírását és az 1552 után birtokba vett templomok visszaadására kötelezte a protestánsokat. A protestáns német államok közül tíz (pl. Anhalt, Württemberg, Baden, Pfalz) szövetséget kötött, amihez később számos kisebb hercegség és grófság is csatlakozott.

A Protestáns Unió alapítására válaszul Habsburg Rudolf császár és király (ur. 1576-1612) támogatásával, Bajor Miksa vezetésével 1609-ben létrejött a Katolikus Liga, mely szervezettségében, erejében messze felülmúlta az Uniót. A protestánsok legnagyobb hátránya az volt, hogy miközben a katolikus hatalom ellen küzdöttek, egyúttal belső harcot is folytattak a kálvini és lutheri eszmék mentén, ráadásul olyan jelentős protestáns uralkodók maradtak távol a szervezkedéstől, mint Szászország választófejedelme.

Időközben a Protestáns Uniót megpróbálta saját céljainak alárendelni az ambíciózus pfalzi választó, az 1610-ben trónra lépő V. Frigyes (ur. 1610-1623) is, akit a harmincéves háború előestéjén a cseh rendek meghívtak országuk trónjára. Frigyes, a „téli király” elfogadta a felkínált címet, az Unió tagjai azonban féltékenységből, érdekellentétből és gyengeségükből adódóan nem támogatták a pfalzi választót, sőt, 1620-ban, Ulmban szerződést kötöttek II. Ferdinánd császárral (ur. 1619-1637), semlegességet ígérve az uralkodónak. Az Uniónak csalódnia kellett, hiszen az ellenreformáció elkötelezett hívének számító Ferdinánd a fehérhegyi ütközetet (1620. november 8.), Csehország protestánsainak vereségét arra használta fel, hogy a katolikus pozíciókat szerte a birodalomban megerősítse, és V. Frigyes választói címét Bajor Miksának adományozta.

Bár a Protestáns Unió az 1621 februárjában, Heilbronnban tartott gyűlésen tiltakozott a döntés ellen, végső soron tehetetlennek bizonyult, hiszen a belső ellentétek folytán csak szép szavakig jutott az összefogás terén, miközben a Katolikus Liga Tilly

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.