rubicon
back-button Vissza
1606. június 23.

A bécsi béke

Szerző: Tarján M. Tamás

1606. június 23-án kötötte meg – I. Rudolf király (ur. 1576-1608) nevében – Mátyás osztrák főherceg és Bocskai István erdélyi fejedelem a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi békét. Az egyezményben Erdély uralkodója egyfelől biztosította országának szuverenitását a Habsburgokkal szemben, másfelől pedig a magyarországi vallásszabadság és a rendek politikai jogainak elismerésére kényszerítette Rudolfot.

Még javában zajlott az Erdélyt romba döntő tizenötéves háború, amikor 1604 októberében Bocskai István bihari nagybirtokos nyíltan szembefordult az uralkodóval, majd Álmosd és Diószeg között – a hajdúk átpártolásának köszönhetően – megverte Belgiojoso kassai főkapitány seregeit. Ezzel az ütközettel robbant ki a Bocskai-szabadságharc, melyet olyan ember vezetett, aki Báthory Zsigmond alatt Erdélyben a Habsburg-párti politika – és a török elleni háború – legtekintélyesebb támogatója volt. Bocskai a császári dinasztia sikertelen országegyesítési kísérlete, a keleti fejedelemség mérhetetlen szenvedése után állt át a török hűbéres állapotot – megfelelő reális alternatíva híján – támogatók táborába, amit az is erősített, hogy a bizalmatlan uralkodó 1602-től két éven keresztül prágai őrizetben tartotta őt. Miután 1604-ben hazatért, levelezésbe kezdett a hódoltságban élő Bethlen Gáborral, és amikor szervezkedésükre fény derült, fegyveresen is fellépett a várait ostromló Belgiojoso főkapitány ellen.

Bocskai István felkelése felszínre hozta azt a mérhetetlen feszültséget, ami a Habsburg kormányzati módszerekkel szemben felgyülemlett: a vallási türelmetlenség, a rendi jogok negligálása, a szorult anyagi helyzetben lévő Rudolf birtokelkobzásai és az idegen tisztviselők, katonai parancsnokok előnyben részesítése széles rétegeket állított az egykori váradi főkapitány mellé. Nem véletlen, hogy Bocskait 1605 áprilisáig – Marosvásárhelyen, majd Szerencsen – Erdély és Magyarország fejedelmévé is megválasztották, és az év végéig hatalmába keríthette a királyi országrész jelentős részét. A választott uralkodó helyzete azonban nem volt egyszerű, hiszen két nagyhatalom ellenében nem sok mozgástere nyílt az önálló politizálásra. A nagyobb veszély a Porta felől fenyegette Bocskait – erdélyi fejedelemként – ugyanis I. Ahmed (ur. 1603-1617) hűbérese volt, aki vazallusa sikereit a közvetlen hódoltság növelésére akarta felhasználni. A szultán már a szerencsi országgyűlésen is koronával csábította vazallusát, Bocskai azonban okosabb politikus volt annál, hogy a török karjaiba vesse magát és Magyarországot.

A

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.