Brandenburgi Katalin születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1604. május 28-án született Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor második felesége, az egyetlen nő, aki Erdély fejedelmi tisztségét viselte.

Katalin a kelet-poroszországi Königsbergben született János Zsigmond brandenburgi választófejedelem és Anna porosz hercegnő negyedik gyermekeként. Apja halála után bátyja György Vilmos lett a brandenburgi választófejedelem, ami különösen jelentőséget adott Bethlen Gábor vele kötött házasságának. Erdély fejedelme ezzel a dinasztikus házassággal ugyanis előkelő társasághoz csatlakozott: Katalin egyik nővére II. Gusztáv Adolf svéd király (1611-1632), a másik pedig IV. Keresztély dán király (1588-1648) felesége lett. 

A házassági szerződés hosszas diplomáciai tárgyalásokat követően 1625. október 6-án írták alá, s az Bethlenhez november elején jutott el Kassára. A fejedelem azonnal elkezdte az esküvő diplomáciai előkészületeit. Meghívókat címzett az európai udvarokba, értesítette IV. Murád oszmán szultánt a tervezett friggyről. Bécsbe pedig követet küldött II. Ferdinánd királyhoz. Miután decemberben megtörtént az első ünnepélyes levélváltás a fejedelem és a menyasszony között, Rákóczi György vezetésével díszes követség indult Brandenburgi Katalinért. 1626. január 22-én a ma Berlin részét alkotó Kölln an der Spree városában megtörtént az első szimbolikus esküvő.  Végül január 27-én indult el a menyasszonyt kísérő menet Kassa felé, de az több napos késéssel érkezett a városba. Bethlen eredetileg húshagyó keddre, azaz a farsang utolsó napjára, ami 1626-ban február 22-ére esett)  tervezte a kassai esküvőt. Ennek a meghívott katolikus főurak miatt lett volna jelentősége, hiszen a nagybőjt heteiben bármifajta ünnepség, vigalom tiltottnak számított.  A Kassát tíz éven át magyarországi székhelyének tekintő erdélyi fejedelemnek diplomáciai szempontból mégis jól jött a késés.Jahja pasa, a szultán követte ugyanis nem tudta megvárni a brandenburgi hercegnő  érkezését. Ezzel pedig szerencsés módon eldőlt, hogy az esküvő díszvacsora főhelyé nem IV. Murád., hanem II. Ferdinánd követe ült. 

Az esküvőre 1626. március 2-án az 1604–1671 közt a város evangélikus többsége által által használt kassai dómban került sor. akkor 44 esztendős Bethlen Gábor fejedelem akkor 44 éves , Brandenburgi Katalin pedig 22 esztendős volt.  Az esküvő ugyanakkor furcsa képet mutatott, miután az oltárnál egy lassan őszülő férfi és egy fiatal nő találkozott, akik ráadásul csak tolmáccsal értették meg egymást. Brandenburgi Katalin csak franciául és németül tudott, Bethlen pedig nem értett ezeken a nyelveken.

A fiatal feleséget az erdélyi nemesség már az első perctől bizalmatlanul nézte: egyfelől azzal vádolták, hogy férje mellett szeretőt tart, másfelől pedig úgy látták, Katalin szépségét a hatalom megszerzésére használja fel. Ezenfelül német származása is gyanúra adott okot abból a szempontból, hogy esetleg rokonszenvezik a Habsburgokkal. A kortársak és a későbbi krónikások, történetírók szerint Bethlen Gábor vélhetően szerelemre lobbant fiatal felesége iránt, mert igen költséges, keleties udvari életet teremtett számára, miközben elhalmozta ékszerekkel és ajándékokkal.

Minden adományt felülmúlt azonban a fejedelem 1626. májusi rendelkezése, amikor a gyulafehérvári országgyűlésen Katalint jelölte ki örökösének – igaz, Károlyi Zsuzsannától született gyermekei ekkor már nem éltek. Az erdélyi nemesek a korabeli mendemondák szerint ezt a gyors döntést a fejedelem a vak szenvedélyének tulajdonították, miközben azt látták, hogy felesége – számukra – gyanús barátságot ápol számos főnemessel, például Listius Ferenc várnaggyal, Keglevich Miklós báróval és későbbi állítólagos szeretőjével, Csáky István gróffal. Nem tudni, hogy a pletykák mennyiben feleltek meg az valóságnak. Mindenesetre tény, hogy miután 1629 novemberében Bethlen Gábor meghalt, és Katalin lépett a helyébe, Csáky döntő befolyást szerzett mellette.

A fejedelemasszony hatalma természetesen nem volt korlátlan, mivel Bethlen István kormányzóval és egy 12 tagú tanáccsal egyetértésben kellett kormányoznia, de intézkedései időről időre nyugtalanságot keltettek. Katalinról hamar bebizonyosodott, hogy nem ért a politikához, és sok zűrzavart okozott azzal, hogy Erdély és a maga életét Csáky István óhajai szerint próbált alakítani. A katolikus, Habsburgokkal rokonszenvező gróf hamarosan rábírta az özvegyet a katolizálásra – ezt Bethlen Gábor végrendelete eleve megtiltotta – miközben saját maga számára megszerezte a hét királyi vármegye feletti irányítást.

A felháborodás miatt a fejedelemasszony hamarosan visszavonta sérelmezett döntéseit, de mindenki tisztában volt azzal, hogy Brandenburgi Katalin szíve valójában a királyi Magyarország felé húz. Mivel ez a helyzet félelemmel töltötte el a rendeket, Katalin politikai tudatlanságát a maguk javára használták fel. Bethlen István vezetésével az 1629-30-as országgyűléseken mind több jogot vontak meg tőle, mígnem 1630. szeptember 28-án – egykori áttérésére, pazarló életmódjára, és felelőtlen költekezésére hivatkozva – egyszerűen lemondatták Bethlen Gábor özvegyét.

Brandenburgi Katalin visszavonulása után egyfelől Bethlen István, másfelől a magyarországi Rákóczi György merült fel lehetséges fejedelemjelöltként. A Porta érdektelenséget mutatott a kérdésben, és mindkét jelölt nevére elküldte a szultáni fermánt, így a fejedelemasszonyra hárult a döntés. Katalin az általa gyűlölt Bethlen István helyett Rákóczit választotta, paradox módon ekkor hozta meg uralkodásának legjobb döntését. Az özvegy fejedelemasszony 1631-ben elhagyta Erdélyt, és Magyarországra, majd Bécsbe utazott. 1633-ban végleg áttért a katolikus hitre, majd hozzáment az elszegényedett Ferenc Albert szász választóhoz, akivel 1644-ben bekövetkező haláláig boldogan élt.

Katalin szerencsétlen időpontban került Erdélybe, hiszen fiatal nőként és németként az első perctől bizalmatlanul kezelték őt. Politikai tehetsége nem volt, a körülötte forgolódó nemesek – köztük maga Csáky is – kihasználták, politikai bábként mozgatták a tapasztalatlan uralkodónőt. Katalint később erkölcstelen és tékozló nőnek festették le, ez a negatív kép azonban számos szempontból kritikára szorul.