rubicon
back-button Vissza
1603. július 17.

Székely Mózes erdélyi fejedelem halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„Személyében oly vitéz ember volt, hogy az Nagy Sándor hadában is az válogatott vitézeknek számok közzé lehetett volna.” (Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem Székely Mózesről)

1603. július 17-én, a Radu Serban havasalföldi vajda ellen vívott brassói csatában vesztette életét Székely Mózes erdélyi fejedelem. A török hűbéres állam egyetlen székely származású uralkodója csupán néhány hónapig irányíthatta Erdélyt, ugyanis a tizenötéves háború keltette zűrzavar számos elődjéhez – például Báthory Andráshoz, vagy Vitéz Mihályhoz – hasonlóan őt is a halálba ragadta.

Mint ismeretes, Erdély az ifjú Báthory Zsigmond (ur. 1588-1594/1594-1598/1598-1599/1601-1602) fejedelem vezetésével a Habsburgok oldalán kapcsolódott be a tizenötéves háborúba. A választás helyességét az 1595. évi hadi események – például Bocskai István és Vitéz Mihály havasalföldi vajda (erdélyi fejedelemként ur. 1599-1600) gyurgyevói diadala – látszólag igazolták, Fortuna azonban hamarosan cserbenhagyta Báthoryékat: 1596 farsangján a szabadság ígéretével hadra fogott székelyek fellázadtak a fejedelem ellen, és ennél is súlyosabb problémát okozott, hogy a Habsburg-erdélyi koalíció vereséget szenvedett a szultántól a mezőkeresztesi csatában.

A kudarc félelemmel töltötte el Báthory Zsigmondot, ezért 1597 tavaszán úgy döntött, lemond trónjáról, amely elhatározását decemberben már Rudolf király (ur. 1576-1608), Bocskai és Alfonso Carillo gyóntatóatya együttes igyekezete sem bírta megváltoztatni. Öt hónappal később, 1598 áprilisában Báthory a korábban János Zsigmondnak (választott királyként ur. 1540-1570) és Jagelló Izabella királynénak is felajánlott Oppeln és Ratibor hercegségekért cserében elhagyta Erdélyt, és a kormányzást hivatalosan feleségére, Habsburg Mária Krisztiernára bízta, ám elhatározása nem tartott sokáig.

1598. augusztus 20-án Báthory Zsigmond visszatért Kolozsvárra, válságos helyzetét látva azonban rövid időn belül ismét elbizonytalanodott. A fejedelem 1599 márciusában fivérére, Báthory András bíborosra (ur. 1599) bízta székét, amely döntésével gyakorlatilag Lengyelország érdekszférájába helyezte Erdélyt. A klerikus a hatalomátvétellel komoly veszélyt vállalt magára, ugyanis Giorgio Basta császári generális mellett Bocskai István is sereget gyűjtött, Vitéz Mihály vajda azonban mindkettejüknél gyorsabbnak bizonyult: 1599 októberében, Sellenberknél döntő vereséget mért Báthory Andrásra, akit a fellázadt székelyek hamarosan

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.